Napkorong

Folyó felett

Ha boldogságod elhagyott,
Érzed vissza sose tér már,
Folyóba nézz ott láthatod,
Amint hömpölyög a mély ár.

Figyeld csak fodros habjait,
S már bánatod nem is érzed,
Bárhogy szeretted azt amit
Egyszer szívedből kitéptek.

Tekints a sodró mélybe hát,
S hagyd eredjen el a könnyed,
Kísérd útját e fátylon át,
Az elfutó vízözönnek.

Gyógyírt a múló idő hint,
Sebeid hegeszti lágyan,
Tovasuhan a kínod, mint
Néma hullámok az árban.

Hozzászólások

winston - április 23 2009 07:37:58
szép, lágyan hullámzó-nagyon tetszett

gufi - április 23 2009 11:24:38
Kedves Joli!
Versed nagyon szép lett, az idő a gyógyír,a folyó a gyógyszer.
a könny a távozó bánat, mi nem a szemedből, hanem lelkedből árad.Nekem nagyon tetszik.
üdv:gufi

Torma Zsuzsanna - április 23 2009 11:31:32
Nagyon szép, kedves Jolán!
Jó dolog nézni a nagy víztömeget, még ha az csak egy csobobó kis patak is, megnyugtató érzés. Elviszi a bánatunkat, legalábbis sokszor úgy érezhetjük!

Üdv.: Torma Zsuzsanna

ZETA - április 23 2009 13:09:17
Nagyon kedves, szép és jó a versed.
Üdv.: Z

ETA

reitinger jolan - április 23 2009 17:26:37
Köszönöm soraitokat.
A természet megnyugtató tényleg, sok mindenre gyógyszer, így igaz.
Joli

sziszifusz - április 23 2009 23:49:51
Mennyi mindent elmond a folyó!

Milyen érdekes! Benne van a születés, és az elmúlás is.

A víz körforgásáról is írhatnál, mert az igazán sokat mondó lehetne.

Kifogyhatatlan vagy!

szeretettel: szisz.

reitinger jolan - április 24 2009 06:40:35
Köszönöm Szisz!
Tudod, a természet kategóriába nagyon sok minden belefér, kimeríthetetlen, mint a víz a folyók medréből.
Joli

reitinger jolan - április 24 2009 17:22:52
Köszönöm, kedves Scarlett, tudod már megéltem sok mindent, talán ez teszi.

Joli

genezisz - április 26 2009 13:15:43
Szép napot!

Tudod mennyire szeretem a vizet,az erdőt a növényeket.
A folyó, a víz szeretete,egész kisgyerekkorom óta jelen van az életemben,s nem is hagy el

.
Szerintem minden bölcsője a víz!

Szépet írtál! @);---.
Ölelet: gen