|
 Vendég: 84
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Folyás után lépked a sugáruton.
Tartózkodóan fehér botjával tapogat,
Járása vonszolt,csoszog
Fehér figyeléséből kilátszik,vaksága az.
Vállal az emberek nem törődve meg-meg lökik,
Meging mint Góliát,de nem sir.
Ő csak megyen előre
S megállni nem bir.
Ti, kik tudjátok hogy mikor van a nappal,
A Nap mennyire gömbölyű,
Nem értitek pályámat,
Mennyire fázok, mennyire sötét és gyönyörű.
Lemérve az áldozatot
Botjának kerekitett végét
Nem lesz ösvénye egyenes
Kinek horizontja,látóköre nincsen még itt.
Este van,sötét a parkban...
Szerelmesek összebújva a zajos városból
Fázva,teste görnyedt, padon űlve
Tó partján hallgatózik,vágyakból.
Ritmusos hullámokon szippant Hársnak illatából,
Szemei vágyva szól,
Szegzi erőböl tónak felszinére
Ott,nem lát semmit vakságátol
Csak két foszforeszkáló csillagrész ,a múltból.
Nincsen álmom
Rozoga szemhély alatt
S a reggelt semmi nem hireszteli
Következtet zajból,a holnapért reménykedni.
Egyszer-egyszer a fájdalom
Jobban összegörnyeszt engem,
Mint a kékes órákban
Továbá hallgatom a Földet
Csendben,vakságban.
|
|
|
- április 23 2009 07:00:40
Egy látó vallomása a vakokról. Ők nem hiszem, hogy így éreznek, mert az ő világuk egy más világ és ők ott boldogok.
Kifinomultabbak érzékeik, mint a miénk.
Én csak azt sajnálom, hogy nem láthatják a természet csodáit, ők csak hallani tudják.
Szeretettel Joli |
- április 23 2009 07:45:26
én úgy éreztem, hogy a Holddal húztál párhuzamot,de lehet, hogy csak a saját képeimet szőttem bele.nagyon tetszett.. |
- április 23 2009 11:57:04
Kedves Elemér!
Számomra ez a vakság több éretelmű, nem csak a fizikai vakságról,hanem a lelki vakságról is szól.
Nekem mind tetszet, és mélyen elgondolkodtat.
üdv:gufi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
