|
 Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Alvó emlékeim, csak doromboltak csöndesen,
Lassan sodródott a büszke, nagy folyami árral kecsesen.
Ám alvó szívem ébredezett, tüzet fogott, s már lobog,
Mint izzó katlan, vagy láva mi kitör és fortyog.
Az alvó áradat növekv? szárnycsapásai, elsöpörnek mindent,
Nincs többé lassúfolyású folyam, gyorsul minden idebent.
Dübörg?, rohanó, sebes folyó lett az életem!
S kinek? Egyedül csak neked köszönhetem!
A kimondatlan szavak alatt egy ember majdnem összeroppant,
De jöttél a semmib?l, s szívemen a kemény burok megroppant.
Kedvesen szólsz és hozzám, mi megérint, s lágyan átölel,
Rég látott csodás világba, a mindenbe repítesz el.
Érintésed kellemesen bizserget?, oly finom,
Ölelésedb?l kivonni magam soha nem akarom.
Csókjaid számon égnek, mit letörölni nem tudnak az évek.
Hát emberek, újra vagyok, újra én vagyok és élek!
Vége a szürke, ködös, unott hétköznapoknak,
Az égen nappal is ezerszám csillagok ragyognak! |
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
