|
 Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szerelem helyett...
Ó te zsarnoklelkű könyörtelen verem,
kitéplek örökre fájó mellkasomból!
Pusztuljon a vétkes őrjítő szerelem!
Lüktető sebemben már hiába tombol.
Nem kell a vak önzés a birtoklási láz,
mely irigyen szövi át csókvirágú kerted.
Hisz' kínoz és gyötör, kisemmiz, megaláz.
Nézzünk a jövőbe! Most önzetlen szeretlek!
Így lépjünk kedvesem titkos szentélyünkbe,
lásd átölellek ám nem kötlek magamhoz!
Szemem a szemedben egy új világ tükre.
Mély zsigereinkbe olvadó tavaszt hoz.
Illatod fahéja lángra lobban bennem,
amint nedves ajkam fehér nyakadhoz ér.
Izzón rádtapadva rózsaszínre festem
s nyíló pórusaidon átszalad a vér.
Végigfolyik rajtunk áramot gerjesztve,
remegést repítve sejtjeink falára.
Ereinkben kéj forr, mámort szór az este.
Éljünk hát szabadon, egymásra találva...
|
|
|
- április 23 2009 17:31:45
Nagy lélegzetet vettél, mintha döntöttél volna életed felett. Valami szabadság utáni vágyat érzek versedből, ami elrepít oda, ami megnyugtat és pótol valami hiányt, ami eddig nem igazán teljesült.
Rímek rendben 
Szeretettel, Joli |
- április 23 2009 17:33:59
Azt kívánom élj egymásra találva, ebben a mámoros éjszakába. Nagyon tetszik a versed. Grat. Üdv. Kormi |
- április 23 2009 20:15:48
Kedves Szisz!
Ha ez csak úgy,olyan könnyen menne,
Vigyázz nagyon ne ess a sötét versmbe.
Mindenkinek áll ha nem figyel nagyon,
Azután a fejét verheti vastagon.
Én már csak tudom!
üdv:gufi |
- április 23 2009 20:55:24
Igen mély érzelmes vers!
Üdv.:majus |
- április 23 2009 23:22:03
Nem tudom miért írok ilyen rosszul.... Én egészen mást akartam mondani vele, mint ahogy lereagáltátok.
Mindig azt látom, hogy a nagy szerelmek sorra összedőlnek, szerintem azért mert birtokolni akarnak.
Én ezt a birtokló őrült szerelmet támadom, nem az önzetlent.
Számomra a féltékenység értelmezhetetlen fogalom.
Ha szeretünk valakit, és amit csak tudunk megadunk a kapcsolatnak, akkor ha ennek dacára átvágnak, csak megalázzuk magunkat a féltékenységgel.
Nem értem miért kell a pároknak becsapniuk egymást! Aki hűséges, egy idő után az is kikacsintgat. csak tartja magát, vagy gyáva beszélni róla.
Egy őszinte szabad szerelem esetleg sokkal tartósabb lehet. -gondolom.
természetesen tudom, vannak még mintakapcsolatok, őszinte hűségek, de azért ez a ritkább.
Köszönöm a véleményeiteket, természetesen nagyon jól estek. |
- április 23 2009 23:40:23
András! Többféle szerelemmegközelítés létezik. szerintem.
Van aki azt mondja: A szerelem ismérve a mindenekfeletti birtoklási vágy. Ha nem akarunk kizárólagosan, nem is vagyunk szerelmesek igazán.
Egy másik, az engedő: Nem figyeli hová megy a társ, kivel beszél, kivel levelez, mert azt hiszi, hogy aki menni akar, az úgyis elmegy.
Én nem írtam szeretet nélküli szexről, mert nem is hiszem, hogy az lehet jó. |
- április 24 2009 08:58:19
Kedves Sziszifusz!
Ez aztán a szerelmes költemény! Még, hogy szerelem helyett???
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- április 24 2009 10:46:21
Drága Szisz!
Mindíg meghökkenve olvasom, amikor az elme, a racionalitás szintjén próbálják megmagyarázni a másik ellenpólust,- az érzelmeket...
A magyarázatok azért hamisak folyton, mert az ész - szerelem esetén különösen!!,- nem rendelkezik közös ponttal az érzelemmel...
Állandóan beszélnek, gondolkodnak a szerelemről és a szexről, holott az nem szó és nem gondolat !! A szerelem , a szex része életünknek, része az élet energiájának, áramlásának, semmilyen szinten nincs elválasztva attól...
A vágy feltámad, beteljesülést remél, majd eltűnik, anélkül, hogy a kétség-szégyen a bűn nyomait hagyná maga után...feltéve ha mi mellé nem tesszük ezeket , hitünk-elveink-ítéleteink - magyarázataink által!!!!
A kizárólagos birtoklás - és a nem érdekel hová mégy - két véglet.... és tulajdonképpen e két véglet között található az értelmezett optimális...
Az igazi baj az, hogy ezt a spirituálisan legmeghatározóbb érzelmet az elme befolyásolása alá helyezik, pedig a szerelemnek nincsenek elvárásai, nincs birtoklás, nincs hűség...egyszerűen nincsenek határai, -főleg nincs magyarázata...sorolhatnám...csak önmagában létezik...de mi állandóan megindokoljuk...holott nincs szüksége okokra, kategóriákra sem és megközelítésekre sem...hiszen a szív irracionális bölcsességéről szól!!!
A szeretetnek-szerelemnek milliónyi formája van,- mindíg rajtunk áll,- mit is akarunk kifejezni vele, benne...talán ezért írtad a "helyett" szót...de ez akkor már egy döntés, az elme játszadozása, pedig a szerelemben nincs döntés...csak szabad érzelemáramlás....olyan döntés legfeljebb, hogy utat engedek...
Mellékesen : a birtoklás, a féltékenység mindíg önmagunkhoz való hitünk hiányát tükrözi, valójában a félelem egy fajtája, önbizalom hiány....mert ,ha ellenőrzök,uralok, birtoklok...nem is látszik...mennyire félek...és ráadásul ezt még oltalomnak is élik meg sokan...
Húhhh Szisz! Kisregényt tudnék versed kapcsán írni, jó a téma nagyon....de most megkíméllek ettől....vagy már nem?
Köszönöm a gondolatokat
p.szí. |
- április 30 2009 10:28:04
Kedves Szisz!
Asszociációim:
A kisajátító, zsarnoki szerelem helyét egy megengedőbb, lazább pórázú, megértőbb érzés váltja fel. Ám a szerelem soha nem önzetlen: elvárja, kiköveteli beteljesűlését, a gyönyört. Csak a módszerei változnak.
A Sisz-ről eszembe jut a Kigyószisz (mesefigura). Miért? Mert a hófehér bőrön vér folyik.
A vers remek.
Szertettel:
Papon |
- május 02 2009 16:12:07
Kedves Szisz!
Megkésve egy kicsit, de nagyon gratulálok. Csodálatosak a soraid. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
