Más ez a hajnali város
ahol a kipufogók pamacsai
egymást keresik a lég
óntartalmú nehezülésében,
ahol a madarak tollára fakul
az ember alkotta környezet
Nap sugarára vágyva,
s hangjaiba torzul a tavasz
génbeoltott áhítata.
Más ez a hajnali város
ahol a villamos hangtalan
siklik álmos ürességében előre
a néptelen megállók között,
ahol egy pad zsúfoltságában
alvó tévúton lévő egyéniség
alkohol nyálában duhajkodik
egy szüntelen hangoskodó bogár,
vizelet tócsájából repülve reá.
Más ez a hajnali város
ahol a kéz elfelejtett dolgozni,
a test belerokkan ápolatlanságába,
ahol a kormány ugyan balról van
de a jobb kéz szabály érvényesül,
s a média is csak a profitot lesi,
ahol gyertyára teszik a kalapot,
hogy fényét nappal se lássa
véletlenszerűen senki.
Más ez a hajnali város
ahol a nyitott kórterem ablaka
előtt rágja a testem a betegség
mélysége vonzva a lelkem,
mert Isten túl messze van,
s mellettem bíztató a Gonosz;
csak fel kéne lépnem a padra.
Csak fel kéne lépnem a padra,
hisz Isten túl messze van.
Szerike - április 25 2009 22:03:57
Isten benned van. csak keresned kell.
a versed igaz, s gyönyörű.
reitinger jolan - április 26 2009 07:16:57
Kifejező versedhez ismét csak gratulálni tudok.
Hasonlataid egyedülállóak.
Szeretettel Joli
Peszmegne Baricz Agnes - április 26 2009 15:21:12
Kedves Mihály!
Valóban túl messze van...
Egy dolgot nem értek. Miért kéne fellépni, és mondjuk nem leülni a padra?
Kérlek segíts, hogy megértsem!
Szeretettel: Ági
reitinger jolan - április 27 2009 16:38:32
Egy kicsit elszomorít, hogy itt van egy nagyon jó versed és mégis a szerelmesversek olvasottsága sokkal több. Ki érti ezt? Feltenném a kérdést, egyáltalán megértitek Mihály verseit?
Ne haragudj Mihály, de ezt ide kellett írnom, máskor ilyet nem teszek.
Szeretettel Joli
