A nyári napsugárban reszket a száraz leveg?
Szederinda kúszik a fára, mint édes szeret?.
Lágy öleléssel halad szelíden, egyre magasabbra
Édes gyümölcsével kacsint a mosolygó napra.
Az erd? szélen pompás tollruhában fácánkakas áll
Felkapja fejét, körbenéz, majd peckesen kapirgál.
Száll a csillogó por, belepi csodás tarka toll ruháját,
De cseppet sem bánja, boldogan csattogtatja szárnyát.
Csend lett hirtelen, hátam mögött dörrent az ég
S kinyitotta a nyári zápor az idelopódzó fellegét.
Mint csillogó gyöngyök úgy peregnek az es?cseppek
Átlátszó üveg függönyt húzva a lassan közelg? estnek.
Maryam - augusztus 20 2007 15:43:51
Hmmm... érzem a nyári zápor illatát, látom lelki szemeimmel a természetet, a hangutánzó szavaidat szinte hallom...a zárlatod nagyon tetszik...
Maryam
