|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Selymes füv? réten, egy mosolygós kislány,
Önfeledten sétált, s lelt egy csalogányt
Majdnem meg volt fagyva, de dalolni tudott,
Énekelt is szebbnél szebb, édes dallamot.
Kicsi szíve, szárnya közben gyógyulgatott,
Lánykánk hárfa lelkét égették a hangok
Úgy érezte, ? is csalogánnyá válna,
Talán teljesülne minden óhajtása
Pirkadatkor vele együtt dalolhatna,
Kacagva tavaszba, felh?k fölé szállva
Hirdetni ódáját e fényes csodának,
Mikor rokon lelkek egymásra találnak
Kedves csalogánya megvárni nem tudta
Mert jobban vágyott ?, ki a napvilágba
Érezte, hogy teste már felmelegedett
Megtalálójának énekelt eleget
Lánykának madárkává válni nehéz volt,
Oly sokan figyelték, mit és hogyan dalolt,
Növöget? szárnyát éles cs?rök tépték,
Madárkától bíztatások néha érték,
Hangja is elapadt, mint a búvó patak,
Szárnya talán jó lesz majd égi angyalnak
Mára a mosolya, mint a hervadt rózsa,
Melyen pillangója k?vé lett azóta
|
|
|
- augusztus 19 2007 07:46:35
Nagyon szép ez a versed is.Istenem Hányszor éreztem azt, amit a versedben megidézett kislány.De mosolyom azóta hervadt rózsa....
Nagyon szép volt:Ölellek
Kriszti |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
