|
 Vendég: 96
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
RÉGEN LAKOTT
Régi hősök ma is élnek
Petőfiről beszélgetnek.
Ő a lélek megírója,
Mindenkinek a bírója.
Én is írok egész addig
Míg a szívem vágyakozik.
Forradalmat nem csinálok,
Pedig mindig azt kívánok.
Úgy szeretnék szállni, mint ő
Petőfi volt a nagy költő,
Benne volt a világlelke,
Segesvárnál meg is lelte.
Elesett a haza vele,
Mondhatnám azt egye-fene,
De nem teszem nekem hazám,
Más is mondja ez a hazám.
Mindent megtesz, csak egyet nem,
Mit Petőfi írt a versben.
A hazáért meg nem halna
Inkább ő azt veszni hagyja.
Meghalni csak gondolatban,
Meghalni az álmainkban.
Legalább azt megtehetnék,
Ha nem másért a jövőért.
Mosoly fakad a bánatból,
Kényszer mosoly a vágyakból
Lehetnénk mi igaz nemzet,
De miket az ördög nemzett.
Összefogni sose tudunk,
Jó dolgunkban széjjelfutunk.
„Egyszer álmodtam egy szépet
Zöldvirágos rétet, éltet.
Réten virágok zöldelltek
Virágok nyíltak és éltek.
Mind esőért imádkozott
Köztük egy sem siránkozott.”
Ha egy lélek lakna bennünk
Boldognak kéne most lennünk.
Harcmezőn az egység a jó,
Harcmezőn van az élet, szó.
Ki nem érti, az elvérzik
Nem születnek új Petőfik.
Lelket adni a nemzetnek
Lelket, lelket mindenkinek.
Most a haza Segesvárnál,
Mond te, mostan mit csinálnál?
Petőfi az meghalt ottan,
Elsodorta a ló roham.
Minket vajon ki keres majd,
Ki írja le a csatadalt.
Lesz-e nemzet ki emlékszik
Régen lakott itt, még a hit.
ZETA |
|
|
- április 27 2009 11:31:32
Kedves Zeta!
Most nem hogy halna,
egy tál lencséért elárulja.
fillérekért eladja,
a busás hasznot
zsebre rakja, svarczba.
Tollad megit jól forgattad,
köszönöm hogy olvashattam.
üdv:gufi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
