|
 Vendég: 92
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kedves én!
Én írtam neked e levelet, neked, magamnak,
Annak a fiatal, pörg?s, laza kiscsajnak,
Aki most vagy és aki én is voltam,
harminc éve, kétezer-hétben, kamaszkoromban.
Hát, mit mondjak, jó nagyot fordult azóta a világ,
Rengeteg vegyszer -víz helyett- ment le a Dunán.
S te, ó, kis törékeny szépség, nem is sejted,
Mennyit változott azóta gyermeki tested.
Mert bizony, a fenekem sem a régi már, úgymond,
Három szülés után ez éppen nem gond,
De tudod, egy asszony így, negyven felett,
Könnyen felszed minden apró felesleget.
No de ne ugorjunk ennyit el?re a korban,
Vegyünk el?s minden fontos évet, sorban.
El?ször a gimi: kétezer-tízbe, végre,
4,8-as átlaggal érettségiztél le.
Ó, az egyetem! Itt a hírnevem gyorsan dagasztom,
S ekkor lesz bel?lem gy?r?s menyasszony.
Pedagógus lettem. S miután egybekeltünk párommal,
Egy helyen dolgoztam régi jó tanárommal.
S ahogy az évek egyre csak teltek és múltak,
Életet adtam három gyönyör? fiatalúrnak.
S most már csak születend? unokámat várom,
Hogy kezd? nagyiként öleléssel köszöntsem e világon.
Tudom, neked mindez most távolinak t?nhet,
El sem tudod képzelni magad feln?tt n?nek.
De egyet jegyezz meg: a szádat nyisd mindig nagyra,
Ez a legjobb tanács, mit a jöv?b?l üzenhet X.Y.-né Tóth Alexandra! |
|
|
- augusztus 19 2007 22:00:37
Ez nagyon pöpec kis versecske! Én az érettségi átlagomon már nem tudok változtatni, de az f?iskolán még szerezhetek hírnevet, habár nem pedagógus leszek, csak vadgazda nérnök , de nagyon jó volt olvasni a versed! Olyan vidám és életszer?!Kívánom, hogy úgy legyen, ahogy elképzelted! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
