|
 Vendég: 81
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Pillanatok sodrásában
Túl az árnyak földjén,
Túl a boldogtalan havason,
Vérrel írt szavak tündököltek,
Fenyegetőn a rég levert falakon.
Hitték, hogy majd megijedek,
Hogy majd, gyáván szaladok,
De nem teszem, miért is tenném,
Mert ocsmány falfirkák üzennek a falakon?
Sokszor lebecsültek már e földön,
Ledobták rám a gyalázat szavakat,
De én tudtam, mikor jön, és győz,
Az a mindent megváltoztató pillanat.
Sokszor kiáltottak gyengének,
Sokszor leírták az én életem,
S ki azt írta, hogy halott vagyok,
Az most igen nagyot tévedett!
Soha élőbb, még nem voltam,
Soha jobban nem szeretett szivem,
Mint most e boldog földi létben,
Mikor virágot nyilik az én hitem,
Soha élőbbek nem voltak szavaim,
Soha szebben nem csengett a gondolat,
Mint most áldott, percek rózsálló idején,
Mikor születik egy új verssor boldogan.
Minden pillanat már az enyém, Enyém!
Nem érdekel az sem, ha olvasatlanok soraim,
Költő vagyok, voltam, s leszek is, mert leszek
Hölgyeim, s mélyentisztelt, rímre éhes Uraim! |
|
|
- május 12 2009 20:59:04
Kedves Tenger!
Én is sodrásban vagyok mindíg ha versed olvasom,
Nem kell mondanod tudom,költő vagy és én verseidet örömmel olvasom.
üdv.gufi |
- május 13 2009 08:17:52
Kedves Szilárd!
Igen, költő vagy, és nagyon szépeket írsz. És örülök, hogy a Te hited is "virágot nyílik". Gyönyörű érzés, amikor "születik egy új verssor, boldogan"!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
