Nem megyek egyedül kedvesem
Kérlek nagyon gyere velem
Meghitt tájon, szeretett völgyben áll
Egy ház: bús, borongós, rideg, sivár
Ide illő anyám galád gagyogása
Ahogy fia hazaérkezését látja
"Hagyj már békén, sötét alak
Én ugyan még nem hívtalak
Bűzlik a szád, a kezed hideg
Szemed csillog, az orcád rideg
Inkább élvezném a Nap melegét
Rózsák illatát áradva szerteszét"
Hagyd, hogy süssön ránk a Nap
Kedvesem; A rózsák illatozzanak
Engedd lobogni esküvői fátylad
Pengesd lantod,hagyd tombolni vágyad
Énekeld a menyegzői párok dalát
Ahol az éji szél kíséri e melódiát
(Heinrich Heine: Die Heimführung címü verse alapján)
gufi - május 16 2009 12:18:33
Kedves Jomolnar!
Versed nagyon jó lett, gratulálok.
Az anyai megnyilvánulás, nem épp az anyai szeretetről, inkább az önzésről szól.
üdv.gufi
heaven - május 16 2009 21:21:14
Nekem is tetszett, persze a hableányos a kedvencem.