|
 Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Középiskola
És már megint vége valaminek,
Mir?l öt éven keresztül szólt az életem.
Oly sok szép s rossz történt ezalatt velem,
Mit elfelejteni nem fogok ebben az életben.
Annyi arc és rengeteg érzelem,
Miket megismertem ezekben az években.
Bírálatok s elismer? kedves gondolatok,
Felejteni, nem is akarok.
Nem, hiszen ezt nem kell s nem is lehet,
Hiszen a kritikáik is építették a jellemem.
Minden elégtelen, miket gy?jtögettem,
Egy kritikát, s egy tanulságot vont maga után.
Tanulság, hogy igazán soha nem tanultam,
S hogy minden órán kicsit lustálkodtam.
Kaptam is ezért hideget-meleget,
A tanulás útjára mégse nagyon léptem.
De, szerettem mindig a központban lenni,
S másoknak valahogy, kis örömet szerezni.
Tevékenykedtem is, talán hatékonyan a közösségben,
Ki magam igazán nem is a padban, inkább az iskolai életben fejeztem.
Hogy itt tartok nem csak magamnak köszönhetem,
A tanáraim voltak jók, kitartóak s segítettek engem.
Ha baj volt, kaptam egy-két fülest,
Csak hogy tudjam merre van el?re.
Nem vagyok, s voltam soha egy könny? eset,
De tanáraimtól s társaimtól megkaptam mindent ,mi kellett.
Valóban volt nehéz, s számtalan szép percem az elmúlt öt évben,
S ezt köszönöm a Gimnáziumban eltöltött éveknek.
Király István
2005-06-25 |
|
|
- augusztus 21 2007 14:19:41
Milyen jó is visszaemlékezni. Valóban az életed része lett, senki sem veheti el t?led. Szépen megírtad.
Maryam |
- augusztus 21 2007 14:54:39
Jó hallgatni, ill. olvasni ezt a vallomást az iskolának, a tanároknak, a diáktársaknak. S végül megérteni, hogy minden valamiért történik velünk. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
