|
 Vendég: 123
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Befedett a bogáncs s a lélegzetem nehéz...
Testemet meggyújtom,együtt égjek vele.
S a lángján túl, csak én fogok elmenni,
Csontjaim hamvait szétrepitse fütyörészve,
A túlvilág szele.
A Jegenye magas levelei közzé visszatérve
Szemeim tiszta látását,esőviz mossa.
Csak onnan tudom látni szüleimet
Ahogyan visszatérnek a napból...ökröket hajtva.
Állatok körme agyagban sülyed...
Az út,üres udvaron vezet át.
Édes, a levegőben érez...keresztet vet,mondván:
Ó,sötétedik...elkészitem a vacsorát.
Akaratlanul,lépése szobám ajtaja előtt megáll,
Kinyitja,mintha látni akarna végre,
Csak a sötétség szúr szemet
Látva, a pokol udvarát...feketében.
Kezei a fülén,orditása süket
Angyaloknak kezei is fülükre téve,
Kivörösödött szentek kórusban kértek:
Várj,a nehéz szavak párosodnak néked.
Mulatságos történet...Édes most megdorgál,
Szalmát teszünk az állatok alá ketten,
Bemegyek,kijövök lelkén libegve
S már ő is kacag,s elkerget:
Halott vagyok, s hagyj békémben engemet!
|
|
|
- május 22 2009 08:50:45
Kedves Iytop!
Szomorú, de mégis felemelő érzés visszaemlékezni a régmúltra, visszaidézni képekben a rég történteket, ...magadnak....magadban.
Főleg, ha mulatságos dolgokra emlékezünk vissza.
Szép az "édes" kifejezés az anyára vonatkozóan.
A mi családunkbann az anyai nagyanyám és nagyapám hívták így egymást: "édös".
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- május 22 2009 10:01:41
Csodás!!!!
Szeretettel:Rea |
- május 22 2009 12:08:23
Kedves Elemér!
Elámulok mindíg ha az "Édes"-ről írsz verset.
Annyira csodásan és érzelmesen szerkeszted meg.
üdv:gufi |
- május 23 2009 14:20:46
Remek lett, tényleg igazi 'lelki költemény'. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
