feszítsd válladat vállamhoz testvér
nem számít sem hegy sem völgy
kinek lesz több s mennyi a kevés
gyűlölve vérem mindenki ellenség
letiporta lelkem a vagyon és a pénz
egymásnak feszülve
gőg
szerény
Verejték hull veszve
a harcért
gyűlölet
minden nyíló virágot
letép
testvér
miért harcolunk még
tépd szét a zászlót
a lobogó
legyen a tiéd
koldusbotnak
nekem a nyél is elég
csak kössünk békét
elfelejtek mindent
a vállvetést
megtarthatsz mindent
nekem hagyd meg
a reményt
járjunk egy úton
hol én is
és te is elférsz
nem kérem
igaztalan jussom
mert az
nem az enyém
de kérlek
segíts fel ha elesnék
bármennyi kín és szenvedés
nekünk találkoznunk kell
az út végén
ne tévesszen meg
a csalfa fény
egy tenyérből eszel te is
meg én
ha élni akarunk
még a bőrödbe férsz
csak együtt visz az út
tovább innét
sziszifusz - május 24 2009 16:15:58
Kedves Santos!
A szívemből szóltál! Pont így gondolom én is!
Így kell, és lehet csak "politikai" verset írni. Aki akarja, érti minden szavát, de senkit sem bánt meg.!!
Végre észhez térhetne már e szétszakított kis világ.
Ne gyűlöld a véred, Nem a vérrel van baj, ....
Szeretettel: Szisz Rendkívül tetszik!
Lyza - május 24 2009 16:42:09
Kedves Santos!...Kedvenc zenészem már van ezzel a névvel, most már költőt is találtam!...Gratulálok!......Szeretettel: Lyza
Santos - május 24 2009 19:15:02
Köszönöm az értékeléseteket.
Szeretettel: Santos
rea - május 25 2009 11:16:27
Kedves Santos!
Felülmúlhatatlan a versed!!!!
Szeretettel:Rea
...Szeretettel: Lyza
