|
 Vendég: 93
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Telnek a percek,
telnek a napok ,a hónapok,
de az utolsó csókra,
még várnak a holnapok.
Csöndben álmodom,
s csendesen harcolok,
magam kis világommal,
karöltve szárnyalok..
Én nem kérem már,
hogy fogd meg a kezem,
könnyeim táplálnak,
s tömik be lelkemen,
a sebeket, a üres kis kerteket,
a belevésett szavak helyét,
s az önpusztító fájdalmak medrét.
Telnek a percek,
a napok, a hónapok,
még mindig csak várom,
hogy észrevedd épp távozom,
hogy add azt az utolsó csókot,
s apadjon a könnyzápor,
s szívem minden erejével,
egy utolsót sóhajtson.. |
|
|
- május 26 2009 16:03:12
Gyönyörű és fájó!...Remek írás!...Lyza |
- május 26 2009 17:42:26
Fájdalmas a búcsú kérésed.
Szeretettel Joli |
- május 27 2009 06:33:01
Valóban fájdalmas.. Szomorú vers de szép.
Grat. Ayame |
- május 27 2009 14:06:29
Kedves Ronibaba!
Az érzések súlyától rogyadozik versed,
Fájdalmad mint vízesés tombol benned.
De egyszer vége lesz a kínzó gyötrelemnek.
üdv:gufi |
- május 27 2009 17:13:55
Köszönöm mindenkinek!!! |
- május 30 2009 14:39:52
Csodaszép, mélységes fájdalommal teli. |
- június 05 2009 10:24:32
Köszönöm |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
