|
Vendég: 81
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Milyen szépről írhatnék ezután még?
Voltam már minden, mi önnön tüzétől ég
Most magamra nézek, és elfog a sírás:
Elfogyott belőlem minden teherbírás...
Voltam már szikla, mely saját erejétől
Retteg s halált nem félve álmodik veszélyről
Voltam már patak, mi fűzfának a parton
Ugyanazt csobogja s sosem marad nyugton
Voltam én már szeretetre éhes gyermek,
Ki önző sikolyától megvadulva szenved
És igen, voltam már szívtelen vagy szemét
De még sosem éreztemem az undor erejét.
Sosem értettem, milyen tükörbe nézni
El nem hinni, hogy az égig lehet érni
Tűz nélkül, kiégett-fakón várni arra,
Hogy valami ezt az undok közönyt felkavarja.
Mert mi lett belőlem? Egy árnyék, egy egér,
Nincs már senki, aki ezt még megértené
Nincs, kinek türelme vagy ideje lenne,
Hogy minden kábult álmomból felébresszen.
Pedig fel tudnék állni, hogyha akarnék
De most érzem, az egyedüllét ajándék
S én csak fekszem itt, hol a magány hagyott,
Várva, hogy új életre keljek egy napon.. |
|
|
- május 26 2009 18:33:31
Kedves Thea!
Fel kell tudni állni, az ilyen helyzetek edzenek meg igazán az életre.
Kifejező versedhez gratulálok.
Szeretettel Joli |
- május 26 2009 18:53:19
Megrendítő, milyen szomorú...Kergesd el a magányt, ne engedd, hogy legyűrjön!...Szomorkás versed tetszett!...Lyza |
- május 26 2009 19:15:02
Versed a kiábrándultságot remekül mutatta be.
Itt a korongon sikerülhet felállnod.
Olvasunk, bíztatunk, nevettetünk.
Szeretettel: Szisz |
- május 26 2009 19:17:00
Szépen kifejezted az életérzést... együttérzek.
Semmi sem örök, a közöny, a nihil sem, ez is csak állapot, ami múlandó, mint minden. |
- május 26 2009 19:41:37
Szia Thea!
Remek vers! Pőrén nyújtod át Magad, amit kevesen tudnak megtenni. Remélem, még olvasok Tőled! |
- május 27 2009 12:15:14
Kedves Thea!
Versed mondanivalója az ellentéteket sugallja nekem.
A szila retteg saját erejétől, de "halált nem félve álmodik a veszélyről". Aztán: "szeretetre éhes gyermek,kii önző sikolyától megvadulva szenved", és még egy: "De most érzem, az egyedüllét ajándék s én csak fekszem itt, hol a magány hagyott.."
Ezek mint ellentétek. a szikla retteg, de mégis álmodik a veszélyről, a gyermek éhezi a szeretetet, de közben önző, s Te pedig ajándéknak érzed az egyedüllétet, míg magányosnak érzed Magad! Ezen úgy lehetne segíteni, hogy ezeket az ellentéteket meg kellene magadban szüntetni. Ne ijedj meg saját magadtól, de ne vonzzad a veszélyhelyzeteket sem, s ha szeretetre vagy éhes, az önzést félre kell tenned, és így tovább.
Ha nincs igazam, akkor ne haragudj rám.
Egyébként szép a versed és jól rímel!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- május 27 2009 14:25:37
Kedves Thea!
Jó reggelt! Elérkezett a napod, ugorj ki az ágyból és legyen szép a
hajdalod. Tevékenykedj szorgosan, aztán fuss rohanj.
Kicsit néha megpihenhetsz, emberek közt járhatsz kelhetsz,csak így lesz reményed hogy boldogságod elérjed.
üdv:gufi |
- május 30 2009 14:41:05
Légy erős és sikerülni fog, hogy új életet kezdj! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|