|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Érintenélek, de eltűnsz,
Mihelyt, pilláim ismét a világra nyílnak.
Hívnálak, de megszűnsz,
Tüstént, amikor a virágok szirmot bontanak.
Néznélek, de tovaillansz,
Amint, a hajnal bíboron rám telepszik.
Hallgatnálak, de néma maradsz,
Mert, az álmom a napfényben már holtan fekszik.
Beszívnám illatod, de elhagysz,
Miként, a hold elvonul, s az ég már kéken ragyog.
Fognám kezed, de semmibe vész,
Ahogy, a valóság hangjait meghallom -valaki kopog.
Maradj, ne menj!- cserébe mit kérsz?
Gyengéden simul egy kéz,! szólítanak. -Ébredj, keresnek!
Te és az ábrándképek, így a sötétbe vesznek…
|
|
|
- május 27 2009 15:37:32
Kedves Ekome!
Álomképeid csodálatosak.A mondanivalód nagyon érzéki.
üdv:gufi |
- május 27 2009 18:34:00
Szép az álmod bár szomorú!...Írásodhoz gratulálok!...Lyza |
- május 30 2009 14:45:42
Tetszett a versed. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. december 03. kedd,
Ferenc napja van.
Holnap Barbara, Borbála napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
