|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Régen,let?nt id?k, korok idején,
Mik ma már csak szárnyas regékben élnek
Megsárgult lapokon,kopott feketén,
Fel-felt?nedezve suttogó éjben,
Mesélik,szájról szájra jár a rege,
Rettenthetetlen,bátor,h?s emberr?l,
Ki em riasztottak örök istenek,
Lopakodó Halál árnya,szemfed?,
Megélve rohamzó pusztítást,Halált,
Dics? nemes népe legyilkolását,
Látott lángöelésben Drága Hazát,
Zokogó anyák fájó sikoltozását,
S ? maga is többet vesztett mindennél,
Piros rubinnál fontosabb kincseket,
Szép Szerelmét,karonül? gyermekét;
Megöltek mindenkit akit szeretett.
De ? nem tört meg s fejfák mellett állva,
Gyász-virágok közt vendettát fogadott:
"Bíbor vér lesz véretek ára,
Testükkel húzzák diadal fogatom,
Cserzetlen b?rükb?l ostort nyúzatok,
N?k gyermekeik szolgák közé vetem,
Sírásuk,kérésük végig tagadom!"
Hangja valósan,eltökélten zengett.
De rájött:hiába,egyedül maradt,
Er?s katonák nélkül,sebesülten,
Fegyvere csupán egy volt:kardja,
Mely el?l ellenségek menekültek.
Csodakard,nem réz-acélból veretett,
Hol Föld,Víz,Leveg?,T?z,Fém Urai
Összefogták erejük,ott született,
Hogy birtokolják majdan Föld fiai.
Elindult,keresve a hegyiszentélyt,
Zord heygek magasában megbúvó lak
Mélyen tisztelt,magányos öregét,
Ki áldást osztott harcba vonulóknak.
Útját kísérték veszett rémek,vadak,
Nyers,friss emberhúsra éhes,vonító,
Alattomban bujdosó farkas-hadak;
Megannyi vérengz? álat,ordító.
Kannibál népek ?rült emberei,
Csápos,nyálkás,mitikus viziszörnyek,
Roncs-fulladásod fuledbe neveti,
Roppant erejével kett?be görnyeszt.
Kietlen szirtek vándor madarai,
Fékevesztett,tomboló sólymok,sasok,
Égb?l lecsapó sáskák csapatai,
Gyilkos isteneket szolgáló papok.
De ? legy?zte mind,sorsát folytatta,
Mígnem vágyott célját elérte,
Leborult,bölcs tanácsát meghalgatta,
Segít? megnyugvást ett?l remélve.
"Ne vészes düh árja bolygassa lelked,
Új út,szegények,lesújtottak várnak,
Hirtelen harag fölé emelkedve,
Lehetsz igazán ura bosszúvágynak."
Megértette,örömmel megköszönte,
Nekivágott egy új,talán szebb útnak;
Elveszettekre talált baljós ködben,
Segített neki;elfogadták Úrnak.
Völgy mélyén,hideg hegységek markában,
Közösen alapítottak államot,
Együtt küzdve életben és halálban,
Felállírtottak egy harci csapatot.
Legy?zték a pusztító,gy?lölt hordát,
Mi h?sünk szeretteit legyilkolta;
?k most is élnek,titkos érvek okán,
Harcra várva,sötétben bujdokolva. |
|
|
- augusztus 22 2007 14:58:45
Igen azt a sort rosszul gépeltem be,helyesen:
"Kit nem riasztottak"
Légyszíves,javítsd ki
Köszönöm |
- augusztus 22 2007 22:51:57
Fú, de jó mesél?kéd van. Tetszenek az archaikus soraid.
Maryam |
- január 13 2008 10:24:33
Köszönöm MaryamÖrülök, hogy tetszett |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. május 05. kedd,
Györgyi napja van.
Holnap Ivett, Frida napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
