|
Vendég: 108
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Mint hamvas rózsa nyilottam,
Egy édesded tengeri hajnalon,
S figyeltem rád, csedbe, lopva,
Mikor is tekintesz ki, az ablakon.
Kerted már régóta oly szomorú,
Benne a magány, és félelem éled,
De ma valami új kezdődik, valami új,
S neked kicsi csillag nem kell félned.
Ahol én nyílok ott a Remény,
Ott többé nem él, meg a bánat,
Édesanyám azt tanította egykor,
Hogy varázsoljak mosolyt minden szájra!
Legyek könnye minden árva szemnek,
Legyek menedéke a megfáradt szívnek,
S mindig hűséges követője a megmaradó,
Végtelenségbe, tündöklő szeretet Hitnek!
Igen a szeretetnek leszek a követe,
A végtelen hitnek pedig, egy igaz őre,
S ha kell, tengernyi jeleket vések én
Az elfeledett, fel-feldobott magyar kőre! |
|
|
- május 29 2009 14:42:16
Kedves Tenger!
Verseiddel már régesrégen a szeretet követe vagy,
Kezed és utad vezérli egy gyönyörű fényes csillag.
Műved nagyon szép,legalább olyan mint a mondanivalója.
üdv:gufi |
- május 29 2009 16:25:55
Nagyon szép szeretetbombát kaptam, köszönöm.
Maryam |
- május 30 2009 11:46:10
Kedves Szilárd!
Gyönyörű ez a vers, eszembe jutott egy középkori mondás megosztom Veled:
"Nem te magad vagy,mert Isten van benned.
Nem magadé vagy,hisz mindenek szolgája vagy.
Nem magadnak vagy,mert az Egyház jegyese vagy.
Nem magadért vagy,mert Isten közvetítője vagy.
Nem magadtól vagy, hanem a semmiből.
Mi vagy hát?
Semmi és minden, ó pap!
|
- május 30 2009 15:02:47
Nagyon szép. |
- június 02 2009 10:06:47
Húúúúúúúúúú! ez nagyon szép! Gratulálok és szeretettel üdvözöllek! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|