A féltékenység halálos szilánkja
Ereidet menthetetlenül átvágta.
Szemeid elé éjsötét köd ereszkedett,
A bosszúvágy hatalmába kerítette hiú szívedet.
Szavaim üresen csengtek süket füleidben,
Fuldokló könnyeim zuhatagában kell most ébrednem.
Hiszem, az igazság keze mindenhová elér,
Büntetésem egy életen át végigkísér.
Többé nem eshetek a megingás csapdájába,
Kérlek segíts, hogy eszem a helyes utat járja!
Megalkuvással teli, körmönfont az élet,
Csupán megbocsátást és lassú felejtést kérek!
