Pirkadatkor fák suttognak.
Álomból ma fák ébrednek.
Dermedt tagok megmozdulnak.
Darabosan nyújtózkodnak.
Törzsük nyúlik, húzódzkodnak.
Ifjú fák csak huncutkodnak,
bohémkednek, s megsérülnek –
törzsük hasad, kettéválhat.
Nedvkeringés újra éled.
Álom létük újra fény lesz.
Nagy ma itt a mozgolódás.
Recseg, ropog ízületük.
Tavasz búvik szívük alatt.
Mozdul karjuk, mozdul águk.
Fák idézte szellő rezdül.
Szellő lebben, légfuvallat.
Légfuvallat fuvolája
arcod, tested simogatja.
Ölel körbe lágy természet.
Izeg-mozog minden éled.
Dobog élet, lüktet élet.
Álomból ma fák ébredtek.
Eljegyezte őket a természet.
gufi - június 02 2009 21:18:25
Szia Reggel vissza jövök!!!!!!!!!!!!!!!
nagygabi - június 03 2009 00:54:32
Nagyon szép eme versed is!
Lyza - június 03 2009 04:41:14
Szeretem a fákat...A kíváncsiság vezetett ide vajon, hogy írtál róluk...Bevallom tetszett, a fák ébredése...gratulálok!...Lyza
gufi - június 03 2009 10:58:46
Kedves Jampa!
Versed lüktető ritmusára, ébred a fa koronája.
Gyökeréből fel a törzsbe onnan tovább a levelébe,
a minden lényt éltető, tápláló természetes erő,
Gratulálok szép versedhez,a megfestett természethez.
üdv:gufi
Berenike - június 03 2009 12:55:18
Nagyon szépen megírtad ,különösen tetszik ahogy a mondatok végéből átolvadunk a következőbe
Szeressssük a fákat
gratula,Roni
Jampa - június 03 2009 15:38:53
Köszönöm az elismerő szavakat. Igen, én is nagyon szeretem a fákat. Jampa
heaven - június 04 2009 16:42:07
Könnyed és játékos, elnyerte tetszésem.
