|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Várom a pillanatot,
Mikor végre kárpótlom
Lelkem a fájdalmak
Miatt,mikor majd
Ott állok előtted,s
Az arcodon láthatom
Az őszinte félelmet,
Melyet még sosem mutattál,
Amit csak miattam fogsz érezni!
De akkor vége lesz!
Végre…
Elég volt a néma dühből,
Az őrült utálatból,
Amilyet csak miattad érezhetek!
A fájdalom az,amely a legerősebb
Bennem,mivel egy életen át
Úton leszek…
Csalódottság lakozik ebben,
Nem ez,amit vártam,
Nem az,amire vágytam…
Helyette pofonokat kaptam,
Oktalanul,pedig megtettem volna
Bármit a kedvedért!
Köszönöm,már jól vagyok,
Már megtaláltam az őszinte
Boldogságot. A barátot,ki
Mindig ott van velem,
A szerelmet,ki úgy szeret,
Ahogyan viszont szeretem!
Egy kérdés,melyet felteszek magamnak,
Bár választ rá senki sem adhat;
A végtelen harag képes-e legyőzni
A fájdalom ’oly erősen gyötrő érzését…?
|
|
|
- június 03 2009 18:58:52
Kedves Decsy!
Nagyon szép vers, és megfogalmaztad helyettem a mostani érzéseim! Ez furcsa de köszönöm. Haragszom valakire akit szeretek, s szeretem mert haragszom rá.
Versedhez gratulálok! |
- június 04 2009 11:56:48
Kedves Decsy!
Nagyon jól kihangsúlyozod a fájdalmat és a megtalált boldogságot.
Nem érzem a végtelen haragot, úgyhiszem a te lelked arra képtelen.Nagyon jó lett versed.
üdv:gufi |
- június 04 2009 17:26:24
Ez az ember nem érdemelt meg téged. Szörnyű, hogy ilyenek vannak.
Kívánom, az új szerelmeddel légy boldog! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
