|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Szívünk
Egyszerre dobban,
Ugyanabban a ritmusban.
Mellettünk elhalad ezer meg ezer,
De a miénk csak ütemesen
Diktálja a szavakat.
Az égen a csillagok,
Mint megannyi hangjegy a kottasoron,
Együtt forognak,
S fényükkel ránk ragyognak.
Ígéretünk feledhetetlen,
Kezünk helyett szívünket fűztük össze,
Az idő homok könnye,
Csak erősít bennünket.
Minden szív,
Szerelmes taktusa,
Ha az való s igaz,
Sutba vágja a szabályokat.
Csókolj meg,
S érezd a szerelmet,
Szíved megsúgja,
Neked szánt az ég vagy sem.
Dobban, dobban, dobban,
Hunyd be a szemed,
S vakon hallgasd,
Közelebb, közelebb, közelebb.
Az üteme szinte süketít,
Taktusa vadul élteti tiéd,
Éledj, dobbanj,
Nézz szemembe, s mondd, hogy tiéd nem ver ily hevesen közelemben! |
|
|
- június 08 2009 20:28:38
Érződik soraidból a tiszta szerelem. Szép lett. |
- június 09 2009 09:42:00
Kedves Ayame!
Csodálatos szívedet és érzésedet elénk vetíted,
szavaid, soraid nagyon érzékiek.
üdv:gufi |
- június 11 2009 14:20:11
Köszönöm szépen hozzászólásotokat! Örülök hogy tetszett a versem!
Ayame |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. június 07. szombat,
Róbert napja van.
Holnap Medárd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
