|
Vendég: 98
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A szomorúság megszállja a vigasztalhatatlan szerelmet.
Emlékei feltúrják,mélyítik...részt vesznek aláásni,a lelket.
Bár szomorúak vagy boldogok vagyunk,küldetésünk egyforma,
Befejezzük itt a Földön életünket.
Megszületünk egyedül és úgy is halunk meg,sorban
Másoknak, szabad utat hagyva.
............................................................
Sírjak? Mi értelme lenne ha idáig nem tettem,
Mikor elváltunk a peronon,nagy vasúti állomáson...vesztettem.
Rengeteg tenger-könnyeim csorogtak,gyűjtöttem
Szívem sziklához verődött,szétloccsant sós vizem.
Sírjak? Mi értelme lenne ma,
Mikor az első kis állomáson,leszálltál...
Más,új szerelmét szorította
Ó, bús Őszben néztem vissza.
Sírjak? Te nem tudod, sírásom száraz.
Rég szerelmem forrása kiapadt.
Figyelésedet nincsen mi mosdassa,
Mikor fiatalon álmodtunk,s kerestük a vágyakat.
Sírjak? Miért sirassam vágyó lelkemet,
Már itt az Ősz,a szél is ablakomon vereget.
Mikor tudom, mind az mit átéltem... múló
S mind többet hallom énekelni fáknak ágain, a Feketerigót.
|
|
|
- június 12 2009 09:46:47
|
- június 12 2009 11:03:53
Kedves Elemér!
Versed szomorúságában is nagyon szép, lélek facsró.
üdv:gufi |
- június 12 2009 11:35:47
Kedves Elemér!
Ma már bizony nem lenne értelme a sírásnak. Az bölcs "meglett" férfiember ilyenre nem is vetemedik. Csak írja és írja szép megemlékezéseit! Mert ugye tudod, hogy szól a dal: "Lehet könny nélkül sírni, ha fáj a szív, de a fájdalmat titkolni kell...."
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- június 12 2009 18:10:46
A sírás megkönnyíti a lelkedet, én inkább azt ajánlom, hogyha sírni akarsz akkor sírj.
Szeretettel Joli |
- június 14 2009 10:21:42
Fájdalmasan szomorú versed nagyon szép lett. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|