|
 Vendég: 30
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
az idő része vagyok.
emléktelen fuvallat.
redukált plazmavillanás,
a mérhetetlen fénycsóván.
egy elejtett vessző
a szó után.
egy megcsillanó porszem
az út porán,
mit betakar
az alkony,
mely
fehérre meszelt falakról
csordogál,
mint vöröslő fájdalom
mint belőlem
kiáltó szó
vonagló félelmem
remegve kutat
idegenek között
barátot,
de ismeretlen
a szó,
s mint kövek
hallgatnak.
hiába vallatom
néma ajkukat.
az idő része vagyok
mint mindannyian
parányi villanások
a mérhetetlen
fénycsóván
beszélő hangok,
dal, vers,
szent ige.
üvegkristály torkokból,
miért nem törnek fel,
ide
hallgatom a csendet,
ahogy bennem remeg.
villanásnyi időt nézem,
miben szétolvad testem.
az időt mi olykor ellök,
néha magához ölel.
mint filmkockák,
egymás után pörögnek
fekete fehér képek,
hol lassan,
hol szélsebesen.
az idő része vagyok.
alkotnak és én
alkothatok.
teremtettek
én teremthetek.
halált és életet.
a végtelen
része vagyok.
az ég könnyeiben
zokogok.
talán egy vagyok.
mögöttem tízmilliók
sorakoznak,
kiken
a lelkem vándorolt
tovább adva
a holnapot. |
|
|
- június 12 2009 09:50:51
 |
- június 12 2009 10:21:17
Köszönöm!
Csak egy szót.
Santos |
- június 12 2009 11:28:12
Kedves Santos!
Része az időnek, a fénynek , a létnek, a holnapnak.
versedben mély gondolatokkal megfogalmaztad.
Lelkünk halhatatlan, parányi része a végtelennek,
vándorlása során részese lehetett sokmindennek.
Műved nagyon tetszett.
üdv:gufi |
- június 12 2009 15:15:06
Szép az időmetaforád, különlegesek a szavaid.
Maryam |
- június 13 2009 08:14:24
Köszönöm nagyon szép gondoláitokat!
Szeretettel :Santos |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
