|
 Vendég: 85
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
RÉMURALOM UTÁN ÖNKÉNYURALOM
1849—1867
Ferenc József, császárként lett az új uralkodó,
A Magyar Alkotmányra felesküdni nem hajlandó.
Az áprilisi törvényeket, mit Ferdinánd szentesít,
El nem fogadja, új alkotmányát kiadja, az olmützit.
Ennek értelmében a Magyar Királyság,
Ezentúl a birodalom részeként funkcionál.
Erdély újra fejedelemség, ismét leválasztva,
A Dalmát-Horvát-Szlovén Királyság létrehozva.
Erre a magyar országgyűlésnek válasza,
A Habsburg-ház áprilisi trónfosztása.
De hát a szabadságharc, mint tudjuk elbukott,
Haynau rémuralma úgy két évig tarthatott.
Miután a piszkos munkát élvezettel elvégezte,
A császár mindent rákenve, őt nyugdíjba tette.
Ötvenegytől a Bach korszak kezdetét veszi,
Ezen időszakot az önkényuralom jellemzi.
Az olmützi alkotmány nem lett bevezetve,
Ezért egy újabb törvény lett szentesítve.
Most eszerint létrejön Erdély leválasztása,
Horvátország, s a Szerb Vajdaság elcsatolása.
De így is túl nagynak tartják az országot,
Lecsípik a Határőrvidéket és a Bánságot.
A megmaradt részt öt kerületre bontva,
Pest, Pozsony, Sopron, Nagyvárad, Kassa.
Törlik a megye és a város önkormányzatát.
Bevezetik a külön, külön, közigazgatást.
A nyelvezet egységesen mindenhol német,
A „Bach huszárok” intézik a hivatali ügyeket.
Így hívja mind a hivatalnokokat a köznyelv,
Kiket ideküld az osztrák belügyminiszter.
Ezzel kialakul a kettős hivatalnoki rendszer,
Minden magyar mellé egy Bach huszár kell.
Albert főherceg Ferenc József nagybátyja,
Magyarországot mostantól Budáról irányítja.
Minden területen jellemző a germanizáció,
Osztrák törvénykönyv, mértékegység és adó.
Újból átszervezve az oktatásügy rendszere,
A magyar iskolák minimumra csökkentve.
Mérhetetlen mennyiségű rendőr és besúgó,
Új zsandárság, mi semmiben meg nem alkuvó.
Nagy létszámú az itt állomásoztatott sereg,
Mindenki feladata,… figyelni az embereket.
Ötvenháromban kiadják az úrbéri pátenset,
Ezzel a jobbágyfelszabadítás végleges lett.
A szabadságharc eleste még sokaknak szálka,
Több helyen szervezkednek, de minden hiába.
Magyar földön és Erdélyben minden kísérlet,
A sok besúgó miatt, csak halvaszületett ötlet.
Passzív formában is megnyilvánul az ellenállás,
Az adók megkerülése, a törvény be nem tartás.
Ötvenhétben a császár, magyar földre látogat,
Ekkor írja meg Arany János a Walesi bárdokat.
Igaz,… üdvözítő verset kellett volna néki írni,
De a zsarnok elleni harcban halt, barátja Petőfi.
A balladának ugyan megvan a történelmi alapja,
Viszont költőnk ezzel az uralkodót azonosítja.
Az abszolutista uralom nem sok jóra vezet,
Közben az államcsőd egyre jobban fenyeget.
Hatalmas teher a megszállás összege,
Ferenc József kincstára erősen nyög bele.
Időközben a szárd-francia háború elveszett,
A költségvetésnek ez is nagy gondot jelentett.
Az alkotmányosságot meg kell tartani, belátja,
Így nyolcszázötvenkilencben Bachot leváltja.
Hatvanban kiadja az októberi diplomáját,
Benne a magyarok negyvennyolc előtti jogát.
Kilátásba helyez egy szűkebb országgyűlést,
Újrarendezték az ország területi egységét.
Meg alkot egy újabb pátenst hatvanegyben,
A birodalmi országgyűlést szorgalmazza ebben.
A Reichstagban minden tartomány képviselve,
Létrejönne a birodalom kétlépcsős parlamentje.
Össze is jön a magyar országgyűlés fennen,
A viták mérgesednek, Teleki öngyilkos lészen.
Határozat születik,… a szavazás eredménye,
Elutasításra kerül a birodalom parlamentje.
Az uralkodó tovább nem hajlandó tárgyalni.
Döntésére parlamentünket fel kell oszlatni.
Betiltja azonnal a magyar megyegyűléseket,
Az alkotmányt felfüggeszti provizóriumot hirdet.
Az ideiglenes rendszert Schmerling vezette,
Hamar rájön, e döntésnek semmi értelme.
Az áprilisi törvények útmutatása szerint,
Apponyi György kiegyezési javaslatot készít.
Ferenc József először lesöpri az asztalról,
Majd közeledni próbál, Deák Ferencnek szól.
De közbeszól az osztrák - porosz háború,
Amit elveszít, így anyagi helyzete szomorú.
A nagy német egység sem akar létrejönni,
Idejét látja, a magyarokkal ki kell kiegyezni.
Nagy szerepet játszott, ezen döntésében,
Erzsébet királyné, a magyar nép üdvöskéje.
Ezernyolcszázhatvanhét, február huszadikán,
Megalakulhat az Andrássy vezette kormány.
A márciusi országgyűlés az okmányt tárgyalja,
A kiegyezési memorandum meg lett szavazva.
A benne foglaltak csak úgy léphetnek életbe,
Ha az uralkodónak is rajt van a pecsétje.
De erre csak akkor hajlandó Ferenc József,
Ha a magyar Szent Korona az ő fején lesz.
Kitűzik a ceremóniát június nyolcadikára,
A koronázás történjék a Mátyás templomban.
Budán megtelt élettel a királyi palota,
Az uralkodó és párja itt időzik a városban.
Ferenc József fogadja a kormányküldöttséget,
Átadja a magyar nyelvű koronázási hitlevelet.
Első ízben fordul elő, hogy osztrák uralkodó,
Magyar nyelven levelet írni volt hajlandó.
Június nyolcadikán nagy a sokadalom,
Reggel hétre megtelt a Mátyás templom.
Ferenc József léptet gyönyörű fakó lován,
Sisi királyné az ékes Mária Terézia hintóján.
A templom kapujában főpapok fogadják őket,
Kezdetét veszi a koronázási istentisztelet.
A mise alatt Liszt Ferenc zenéje hallható,
Amit külön erre komponált a nagy alkotó.
Az uralkodó a koronázási palástot felölti,
Felkenés után jön a koronával Andrássy.
Az érsekkel a király fejére teszik a koronát,
Kezébe adják a jogart és az országalmát.
Odakünn díszlövések és fanfárok zengnek,
Üdvrivalgása hallik a hatalmas tömegnek.
Gesztusként Erzsébet is meg lett koronázva,
A hófehér vállát megérinti a Szent Korona.
A ceremónia ezek után tovább folytatódik,
A menet Pestre vonul a belvárosi templomig.
A felgyülemlett tömegek előtt az újdonsült,
Megtevé az ilyenkor szokásos világesküt.
Innen díszkíséretével a Lánchídhoz mennek,
A hetvenkét vármegye földjéből halmot emeltek,
A király lovával a koronázási dombra ugratott,
Kardjával eztán a négy égtáj felé suhintott.
Jelképes ígéret az ország védelmére,
A koronázási ceremóniának ezzel vége.
Jönnek újra a komor nehéz hétköznapok,
A Dualista-birodalom kibontakozhatott.
Nyolcszázhatvanhét, június nyolcadikára,
Ferenc József a dokumentumot ratifikálja.
Ez által létrejöhetett az új államforma,
Minek neve: Osztrák-Magyar- Monarchia.
Budapest, 2009. június 17. Albert Ferenc
|
|
|
- június 19 2009 19:05:17
Kedves Gufi nagyon szépen és részletesen leírtad ennek az időszaknak a történetét. Gratulálok. Üdv.: ZETA |
- június 19 2009 20:20:02
Utazásod a múltba ismét remek lett.
Szeretettel Joli |
- június 19 2009 20:24:37
 Nagyszerű,
............Mint Mindig!
Szeretettel: bé |
- június 20 2009 02:47:50
Mit is mondhatnék még?
|
- június 20 2009 06:26:49
Kár, hogy versedet nem egy hónappal ezelőtt tetted fel, segített volna a történelem vizsgámon.
Üdv: István |
- június 20 2009 07:44:06
Kedves Gufi!...Ezeket az írásaidat ki kell adni és az iskolába tankönyvként használni!...Mert sokkal több és mégis nem bő lére eresztett, mint a tankönyvek...Csak elismerésem tudom neked adni, Oszkárként!...Szeretettel: Lyza  |
- június 20 2009 20:00:20
Kop-kop!
Ülök a padban, s fejem tömöd tudománnyal, hogy hogyan is lett a kalapos király koronázott király. Versedet mint mindig ámulom-bámulom. Jampa |
- június 25 2009 12:59:16
Köszönöm a megtisztelést és hozzászólásotokat.
Üdvözletem minden kedves olvasónak.
Szeretettel:gufi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
