|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Csendes bánat...
Annyira nem volt kedvem soha az élethez,
Hogy naivan, nyugodtan sétáljak köztetek.
Az emberek azt hitték, tőlem bármit kérhetnek.
Én voltam a nyúl, ki mindenbe belement.
Ha küzdeni támadt kedvem, megszóltak.
Ha nem akartam ellenállni, baj volt.
Messze-messze rohanhattam volna.
De nem tettem, hátha találok egy kis Jót.
És nem találtam. Bárminek örültem,
Eltaposták, megtiporták, elűzték.
Nem maradhatott vidámság bennem.
Elzavarták életkedvem fürgén.
Féltem a világtól, mert kegyetlen.
Néha még ma is azt gondolom:
Minden felkelés számomra gyötrelem,
És tán nem is lesz soha otthonom.
De, bár megaláztak, lesújtottak,
Mégis én nyújtottam nekik segítséget.
Reményt adtam, ha láttam, komorak.
Mindig utat mutattam a túléléshez.
Csak én vártam a névtelen megmentőre,
Aki elsuttog nekem minden szépet.
Bár tudtam, nincs belevésve egy kőbe,
Hogy mindenkinek kijár a szép élet. |
|
|
- június 21 2009 17:05:02
Az önzetlenség szép dolog, de vigyázni kell vele, mert vannak akik ráéreznek és kihasználnak, mint ahogy versedben utalsz rá, de mindezért még nem kell a világra haragudni, bár tudjuk milyen.
Minden éremnek két oldala van, nézd mindennek a szebb oldalát és úgy könnyebb lesz.
Szeretettel Joli |
- június 21 2009 19:34:49
Szia Kedves Amara!
Régen írtál verset! Örülök, hogy újból próbálkozol!
Kár, hogy a külvilág a nyuszikkal mindig kegyetlen.
De Te csak maradj jó!
Az élet meglátod, végülis téged igazol majd!
Atyai szeretettel: Sziszifusz |
- június 29 2009 16:06:39
Úgy látom, hogy pesszimista alkat vagy te is. Problémáddal nem vagy egyedül. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
