Éjszakának pirkadatján, karomba veszlek,
Csókjaimmal hintem rád, a legszebb érzelmet.
Karnyújtásra az éden lombos fája...
Mellette bimbózik a legszebb virága...
Igaz szerelemből fakadó érzés, suhan szívemen,
Hajadon csillan meg a legszebb érzelem.
Balzsamos, illatfelhők szállnak a szélben,
Bőröd illatát, most is érzem.
Fölsóhajtott hangon suttogom füledbe,
Öröm könnyeim csordulnak feledve.
Érzelmeim nyíló rózsaszálak,
Hozzád simulva, senki nem bánthat.
Szememben a vágyak tengere,
Könnyű hullámként szívedet kereste.
Testemmel feléd hajolok lágyan, mint a fűzfa lombja,
Szememből ragyog reád, az ég legszebb csillaga.
Ahogy morajlik a tenger mélye,
Úgy sóhajtozik utánad a lelkem féltve.
Karomba vagy, szívem tiéd,
Napnyugtakor, szerelem tüze bennünk ég.
