Van egy fészek mi bennem él,
Benne vannak az emlékek.
Ez a fészek szívem mélye,
Ez életem öröksége.
Benne van a sok pillanat
Ami nékem emléket ad.
Annyi emlék lakik bennem
Úgy kell őket sorba szednem.
Összerakom egyesével,
Megegyezik életemmel.
Súlyozhatnám, de nem teszem,
Mert nekem mind az életem.
Bennem élnek a remények
Néha, néha oly szerények.
Pillanatok, mind csak képek
Nem mások csak események.
gufi - június 25 2009 12:32:16
Kedves Zeta!
Az emlékek szívbe zárva, néha egyet egyet nem árt ha fe idézünk.
És ahogy leírod a jó s a rossz mind a miénk.Van miből tanulunk
van mi csa kellemes de az emlék mégis csak hozzánk kötődik.
Csodálatos képek mik benned élnek.
üdv:gufi
kormi37 - június 25 2009 12:37:28
nagyon tetszik a versed, zeta! Az emlék kitörölhetetlen. Szép képekkel fűszerezve. Grat. Üdv. Kormi
reitinger jolan - június 25 2009 15:30:24
Az emlékeket őrizni kell, a szépeket meg főleg.
Szeretettel Joli
bZsanna - június 26 2009 14:14:19
Szép vers, a rímelése is nagyon tetszik szretettel bZs