|
Vendég: 91
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Édes meghalt,
A cintermen vitték keresztül.
Elvitték őt messzi útra
Vitték,még maradt egyedül.
Estefele,gyermekkorom helyére beléptem.
Érintetlen volt ott minden
Szekrénye, nyitott ajtó
Telt mindennel,szegényen.
Íróasztalán én láttam
Egy könyvecskét kinyitva,
Imádságot olvashatott,
Mikor a halál elhivta.
S beleolvastam én zsoltárába,
Mintha hallanám imádkozó szavát.
Kérte Ő a jó Istent
Meghallgassa hangját.
Gyermekéhez fohászkodott,
Jöjjek többet látni őt.
Fájt a lelkem,belsőm égett,
Mellemre szoritottam könyvét,szoritottam volna őt.
Felkavart...a sok, mit láttam,
Asztaláról kenyérmorzsát gyüjtöttem.
Még ha meg is haltam volna
Számba tettem sírva,sirtam keményen.
|
|
|
- június 28 2009 09:54:51
Kedves Iytop!
Fogadd őszinte részvétem, akár mostani a történés, akár emlékezés, hisz akár fiatalon, akár meglett korban, mindenképp mély gyász az anya elvesztése.
Édesanyád életét is jelezik halálának körülményei. Hiszem, hogy odafentről is imádkozik érted. Nélküle maradtál, de nem hagyott magadra.
Olyan szépen és egyszerűen írtad le a férfi-gyermek friss anya-hiányát, hogy olvasva elszorult a szívem. Arra gondolok, hogy az enyém még velem van, és milyen sokszor feledkezem el róla.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel: Ági |
- június 28 2009 10:03:06
Megható, elmélyült érzéseket közvetít e versed is.
A szeretet, mely bennünk marad irántuk, az örök.
Szeretettel Joli |
- június 28 2009 14:27:01
Felülmúlhatatlan gyönyörű alkotás!!!!
Szeretettel:Rea |
- június 28 2009 15:54:34
Nagyon megható emlékezés és nagyon fájó is!...Felülmúlhatatlan számomra is!...Lyza |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|