Csillog villog, mint egy gyémánt
A semmiből nő még is ég tán.
Előre halad mégis lefelé
Pörög, hömpölyög életed elején.
Testvérei mind követik
Föld felé tart útjaik,
Bánat vagy öröm mindegy nekik!
Megszületnek és mindezt feledtetik.
Végig gördül arcomon
Végig a tiéden
A könny még is ott van a szemében!
Ő maga is könny de a legnagyobb
Mely után már tisztán láthatod
Öröm vagy bánat de megoldod.
Mert ez most nem olyan nagy dolog.
Elfelejted de tudod egyszer újra jön
A könny mindig visszaköszön!
S ha nem is örökre,
de most kis időre
tegyük be egy nagy bőröndbe
felejtsük el a könnyeket inkább élvezzük a perceket!!!!!!!
gondola - június 29 2009 22:11:56
Szia Kiseste!
Tetszik, mert optimista! Az első vsz. különösen jó lett, s nem gondoltam, hogy a végén ideérek. Szóval, félre bú!
Jampa - június 29 2009 23:35:41
Kop-kop!
Aranyos vers. Nálam is az első verszak vitte a prímet. Jampa/Aida
Metallica - június 30 2009 03:54:45
Néha azért nem árt könnyezni. De inkább örömünkben könnyezzünk. Tetszett a versed.
Szeretettel: István