|
 Vendég: 33
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Színes hintákról álmodom...
Egész nap ülnék, ülnék szüntelen,
s a hinta felrepülne velem hirtelen
és visszahullna ahol most vagyok,
s időnként fent lehetnék, ahol a nagyok.
Színes hinta repít a nap felé,
kezemet tartom két szemem elé.
Aranyló fénye varázsol, vakít,
s nem látom tőle a múltnak árnyait.
Mint órainga mérném az időt,
Múló jelenben várnám a jövőt,
s érezném rajta, az égbe juthatok,
kinyújtott kézzel elérném a napot.
Nincs elérhetetlen, akiben vágy lakik,
bármit megkaphat, - kövesse vágyait!
Van néha mélypont, azon is túl leszünk,
ha álom vezérel, s nem tudatos eszünk.
Higgy önmagadban és hintád felrepít,
éld meg az élet boldog szépségeit... |
|
|
- június 30 2009 07:43:44
Kedves Ervin!
Ez a vers nagoyn szép, és azért is nagyon tetszik nekem, mert a gyermekkori hintázásaimat juttatja eszembe, amit egyik versemben én is megírtam (A Zselicségben születtem én).
A mondanivalód is jól érthető, a sorok jól rímelnek. Egyszóval: gyönyörű!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- június 30 2009 09:32:01
nagyon szép vers gyermekkor emlékei mindenkiben benne marad. Éljük szépen, nyugalomban, boldogságban. Szépen megfogalmazott vers. Üdv. Kormi |
- június 30 2009 11:31:20
Nem hiába szeretek én még a mai napig is hintázni!
A vers olvasása is felidézte bennem a hintázás egyszerű kis örömeit és persze az emlékeket! 
Szép lett! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 07. péntek,
Ibolya napja van.
Holnap László napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
