|
 Vendég: 49
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Alkonyi séta
Csak sétálgatnék csendes, őszi alkonyon,
S fáról eső harmat gurulna le arcomon.
Nedves avar zaja törné meg a csendet,
Lélegzetem hangja lágy húrokat penget.
A színes őszi tájat párám vonná ködbe,
S én csak mennék céltalan, sétálgatnék körbe.
Hallgatnám a természet ezernyi kis zaját,
S követném a lelkem belső hívó szavát.
Lefeküdnék a zöld, hűvös, hideg rétre,
S álmodozva, gyermetegen felnéznék az égre.
Játszi felhőcskékből képeket alkotnék,
Idilli lenne minden, szinte andalognék.
Hazafelé menet komótosan lépve,
Úgy néznék a világra, akárcsak egy képre.
Ha holnap megnézem, egy másik színben látom,
De lehet, hogy e képpel álmodva lelem a halálom. |
|
|
- június 30 2009 18:37:17
Nagyon szép lett a versed! 
Szinte elém festetted a tájat, de az is lehet, hogy veled sétáltam. 
Sosem tudni melyik az utolsó pillanat, de reméljük, hogy az még messze van!   |
- június 30 2009 19:06:29
Nagyon jó lett. Tetszett. |
- július 01 2009 14:03:32
Nagyon idilli szép vers,, de az utolsó sor nagyon szomorú gratulálok |
- július 01 2009 15:19:12
Kedves Mandie!
Gyönyörűséges verset írtál!Nekem felülmúlhatatlan!!!
Szeretettel:Rea |
- július 02 2009 22:26:53
Kop-kop!
Gyönyörű vers! S az utosó sor is csodás, szép a halál ily képpel. Jampa/Aida |
- július 13 2009 23:54:49
Nagyon szép lett... Nekem iszonyat tetszett |
- július 31 2009 12:15:13
Nagyon tetszik! |
- július 31 2009 19:59:42
Ez egy nagyon szép vers!!!! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
