|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Pajzán históriák
Történt Baidouxban, úgy lehet,
Lucayo asszonnyal, ki férjezett,
az Lancattore névre hallgatott,
ki sokszor három hónapot
vidéken árult, üzletelt,
otthagyva a házi tűzhelyet.
Ha hazatért volt nagy lakoma,
s a környék sűrű, jó bora.
E finom zamatot el nem cseréli,
az itókát magának bőven méri.
Mikor az asztal üres lett,
asszonya látja ám, hogy becsípett,
s bizony a vetett ágyon fekve
nem gondol a másik élvezetre.
Rögtön a kását fújja csak,
az égi játék elmaradt.
Az asszonynak cicázni kedve jött,
urában nem érzi a gyűlt erőt.
S így álmodni kezdett, amit látott,
lefestem én e furcsa álmot.
Nagy vásár volt, mint még soha,
nem szállt a földre ily csoda.
Nos, mit lát Lucayo két szeme ?
Ó, mindenütt farok és here!
De abból sok, töméntelen,
háztetőkön, sövényeken,
kordék mind megrakva azzal,
szekéren is hoznak, fuvarral.
Adják, veszik, de nem sokért,
már jót vehetsz pár garasét.
Kincset érő áru mind,
mit az asszony sorban megtekint.
Most furakszik, majd egy állvány
tövében megáll, mint a bálvány.
Lesi a hosszút, vaskosat,
a rangosat, harangosat.
Derék e fegyver módfelett,
ahogy visel nagy halfejet.
S a zacskó! akár egy serpenyő,
nagyobbat bíz' nem látott ő,
s a kalmár élvezettel nyújtja át,
játékszerét, ajándékát.
" Esküszöm erre önnek asszonyom..."
s ő ahogy nyújtózkodik nagyon
és parolát ütne örömére,
csattintna az eladó tenyerébe,
azaz, hogy férjét üti meg.
Lesújt rá! - képzelhetitek,
a férje mordul, mint a vad.
Lám Lucayo is felriad,
pedig aludva szebb sora,
most fordul kedve bánatosra.
Legalább látta az égi örömöt,
s mert felriadt, az megszökött.
Elmesélte az urának,
az már pihent és nem fáradt,
ki most szájára csókot ad
apadt szerelme oly dagadt,
az asszony tüze bájol ott,
miként elkapja a kemény botot.
" Kedvesem, óh, mit érne ott,
amit most ön marokra fog? "
" Az önét higyje el nekem,
nem vette volna meg senki sem! "
" Hagyja azokat, fogja ezt,
amíg nagyobbat nem vehet ! "
Mert hiába apró a bors,
érd be azzal, mit a sors
adott, ne higyj a telhetetlenségnek,
mert sokszor úgysem a méret a lényeg.
Megszívlelte mit szólt a férj,
s szerelmeskedve telt az éj. |
|
|
- július 12 2009 16:01:34
Pajzán kis történet. Miről is álmodhatna másról a lány?
Szeretettel: István. |
- július 12 2009 18:44:03
Nem vagy igaz!
Miket meg nem írsz!
Nagyon jó az egész történet, profi kivitelezés!
Jó lett a poén, nagyot nevettem.
A méretről nem foglalok állást, de gufi és sancho, a két horgász, biztosan fontosnak tartja... 
Szeretettel: szisz |
- július 12 2009 18:50:07
Köszönöm Nektek.
Remélem jót szórakoztatok rajta
Joli |
- július 12 2009 19:22:29
...azért olvasgatlak.
(jó kis színdarab lenne!)
Üdvözlettel: Lajos |
- július 12 2009 19:34:38
Kedves Jolika!
Ez kérdés nem lehet,
ily remekművön csak szórakozni lehet,
ajánlanám minden elégedetlenkedőnek,
kik párjuk édes kis szerszámán ércelődnek,
jobb ma egy veréb mint holnap túzok,
Ha kicsi is, de legalább valóságos farok.
üdv:gufi |
- július 13 2009 06:42:05
Köszönöm Nektek is.
Lajos!
Reméltem, hogy olvasgatsz. Igen, ha összeraknánk őket akkor valami lenne belőle.
Manon! Köszönöm
Gufi!
Köszönöm a verset, jó poénos ez is !
Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. április 20. hétfő,
Konrád, Tivadar napja van.
Holnap Konrád napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
