Takarj be tested köntösével! Lázban égek.
Fürdess csókjaid özönében, ha kialszanak a fények.
Érints, ölelj, szeress! Óvj szerelmeddel!
Csókolom ajkad, ahogy senki sem érintette,
mintha ez lenne életünk legutolsó perce.
Simogatlak. Körbe járom tested, nincs titka,
nyitott térkép minden rejteke, zuga.
Érzem, ráz a hideg. Elborít a vágy,
mint egy félőrült, ha elszakadt a lánc.
Szelíd vadak vagyunk. Előttünk a végtelen,
minden mozdulat, érintés maga a képzelet...
...tiéd vagyok, enyém vagy. Közös mindenünk.
Vágyaink, álmaink, közös a szerelmünk.
arkangyalka21 - július 13 2009 13:49:14
Nagyon jók a rímek...Nekem elnyerte tetszésemet. Csakis gratulálni tudok......további jó alkotást kívánok neked!!!!!!
gufi - július 13 2009 14:22:44
Kedves Theodora!
Az örjítő vágy, a féktelen szerelem,
mind amit szertnél az olvasóval közölni,
maximálisan kiérződik versedből.
így aztán Nagyon jó lett.
üdv:gufi
