|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Meghalok-e, ha jön az Élet?
Átadom-e lelkem a kárhozat
olthatatlan örök tüzének?
Vagy lesz-e, mi enyhülést hozhat?
Méltó vagyok-e, arra, hogy
kegyeibe fogadjon ismét,
s megéljek egy szép napot,
mellette, érintve gyönyörű testét?
Enged-e majd maga mellé?
Megcsókolhatom legalább?
Ha nem is engedi, az ölelés
Minden kínt enyhítő gyógyírját...
Szeret-e még, ha én voltam
ki bántotta, nem is oly rég?
Vagy talán már csak holtan
akarja látni testem, hogyan ég?
Jól égne... Érzem... A viszonzatlan
szerelem mindent elemésztő tüze
percek alatt égetné testem porba.
S a hamvamat a szél fújja messze.
|
|
|
- július 19 2009 20:42:01
Azt hallottam valahol, hogy az egyik fél mindig jobban szeret...
Mennyi költői kérdésre keresed a választ, remélem hamarosan meg is kapod. Szépen felépítetted a verset, az elején bizonytalanság van, a végén teljes megsemmisülés.El kell engedni, ha igazán szeret, visszajön hozzád...
Maryam  |
- július 20 2009 11:19:00
Kedves UHN!
Versed mély érzelmek, kérdések, halmaza.
A válaszokat tőle kell és fogod megkapni,
ha szerelmével s kegyével kiakar tüntetni.
És ha mégsem akkor utól ér a végzet hatalma.
Üdv:gufi |
- július 20 2009 13:30:26
Kívánom,hogy mielőbb kapj választ a kérdéseidre!Szép versedhez gratulálok!
Szeretettel:Rea |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 28. szerda,
Simon napja van.
Holnap Nárcisz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
