A semmiség munkapadján hever bánatom
Nem tudom ki dolgozott azon a munkapadon
De azt tudom, hanyag munka lettem
Mert minden dühöm, s haragom elfeledtem
Rossz, lusta tanuló, én pedig összecsapott gondolat
Csak vagyok, lebegek, ez a világ itt maradt
Ez a világ talán nem csak nekem létezik
Vizsga előtt izgulsz, gyomrod pedig liftezik
De könnyen kitalálsz, s talán elfogadnak
S ha nem is fogad el senki engem, én téged elfogadtalak
S furcsamód mindig hittem benned, abban amit benned láttam
Azt ami voltál, és én csak vigyorgok halkan
Vigyorgok rajtad, s csodálkozom, hogy van aki szeret
Egy valaki, hány ember vizsgamunkája lehet?
reitinger jolan - július 21 2009 07:32:39
Ügyes hasonlat. Mindannyiunknak egyszer vizsgát kell tenni, s a Mester dönt, hogy hogyan végezted el.
Gratulálok.
Szeretettel Joli