Volt anyám és volt apám
Széjjelszakadt nemzetem,
Mondd meg nékem istenem
?ket hol kereshetem?
Megcsonkított kis hazám
Otthonom már nem lelem,
Idegen föld be nem fogad
Ami enyém már kárhozat.
B?neinkért sújt az átok
Országomért még kiáltok,
Egyre gyöngébb már a hangja
Fogyó népünk mondd ki hallja?
Kitárt karok nem fogadnak
Szül?földemre ha lépek,
Fájó múltunk most is kisért
Szívünk mélyén új remények.
Mondd meg nékem istenem
Miért hát a sok fohász?
Egy ezredév imádsága
Nemzetünknek büszke gyásza.
Meghallod-e könyörgésünk?
Vagy b?neink mázsás súlya
Továbbra is nemzetségünk
Utódait ostorozza.
Mondd meg nékem istenem
Hitem honnan legyen?
Hisz a leomlott falak
Új gátakat állítanak.
Ha majd a régi temet?kben
Lesz olvasható felirat,
Tolmács nélkül megtalálod
Elveszített múltadat.
Lehet újra közös nyelvünk
Emlékeket nem felejtünk,
S, hogy népünk egységben legyen
Add meg nékem istenem!
Henkee - augusztus 28 2007 08:43:21
Magyarország mindig a hazád lesz,akkoris ha úgy érzed már nem a régi.Oii pedig mindog otthon érezheted magad,ahol szeretenek és szeretsz.
A vers nagyon jó,kiáltás egy jobb kor után.Hát igen,eljöhetne már....
Heni
denes - augusztus 28 2007 10:33:14
Történelmi hangulat, hazát és népet óvó fájdalmas szavak, egységes szerkezet? vers.
Samu - augusztus 29 2007 20:44:59
Köszönöm a véleményeteket, örülök, hogy olvastátok.
Üdv Samu
