Felöltöm sziromkönnyű ruhám,
az utazásom indul, mint hajó a Dunán.
Combom tapad a műbőr üléses vonatra,
arcom tapad a graffitis ablakra.
Nem hat rám a szerény kényelem,
csak ahogy a nyulak ugrálnak a réteken,
ahogy a nyár benéz az üvegen,
ahogy a Nap szinte meztelen,
ahogy az olvadt csokiba harapok,
ahogy szerelmes verseket szavalok,
ahogy az izzadtság szalad a síneken,
ahogy a kalauz kéri a jegyeket…
Be jó utazni, mily könnyű vagyok.
Ám hirtelen megtorpanok.
De csak addig, míg visszahúzom
Ólomnehéz takaróm.
zsatika - július 30 2009 18:01:03
Tetszik az olvadó nyár megjelenítése. Csak ahz ólomnehéz takarót nem értem, mi a nehéz ebben a könnyűségben szabadságban?
üdv.zsati
Violet - július 31 2009 11:29:40
Izzadtság a sineken?
Peszmegne Baricz Agnes - augusztus 07 2009 19:07:04
Nekem a "A Nap szinte meztelen" rész tetszett a legjobban.
Két apró megjegyzés: a comb nem tapad a vonatra - gondolom, a rím miatt írtad így. A "tapad" szó kétszer is szerepel. Mivel később nem igazolódik fokozó hatása, így egyszerűen szóismétlés.
