Neved bennem hópihe,
A lelkednek a színe.
Mikor hallom a neved
Lebegek, mint hópihe
Mely a Földre nem hull le.
Viszi a szél messzire,
Talán épp a semmibe.
Semmi az a végtelen,
Nekem, azaz értelem.
Szerelmem is végtelen
Hol a csillag is terem.
Ki nem érzi a neved
Talán éppen kinevet.
Téged soha nem szeret.
Elolvadsz a szívembe
És ott maradsz örökre.
Tengerszem lesz belőled,
Ha vágyaim benőnek.
ZETA
gufi - július 30 2009 10:57:48
Kedves Zeta!
Nevét láng betűkkel írnád fel az égre,
de inkább bele olvasztod szívedbe.
Igazadvan, ott örökre megmarad,
s mint tengerszem tisztán ragyoghat.
Szép versedhez gratulálok.
üdv:gufi
reitinger jolan - július 30 2009 12:33:21
Szép megszemélyesítés, a tisztaság a hópihéd, a tiszta szerelem.
Szeretettel Joli
