Szívem állapota félig álom, félig ébrenlét.
Lassanként megvilágít a Napnak sugara,
Ahogy a dombtetőn állva éhezem fényét
És ahogy felemelkedik annak korongja.
A napkelte egy csodálatos szín - kavalkád,
De én, a színek csodáját nem láthatom,
Számomra fekete, szürke és fehér a világ,
A világ, melynek kegyetlensége álomba taszít.
Ekkor egy új világ nyílik meg előttem,
Álmaimban a színek minden árnyalata,
Orchideák, lepkék színében fürdik lelkem
S elönt a Nap járásának nyugodt hangulata.
Rozsdás, sárga horizont, mit a Nap világit meg
Gyönyörűszép, törékeny tulipánok végtelen sora
Egy csíkos zebralepke, ami az orchideán pihen meg
Mint esőt kísérő szivárvány ahogy a bánatot feloldja.
De egyszer úgyis eljön a dermesztő reggel
S lelkem állapota félig álom, félig ébrenlét ismét
Aztán lassan eltelik a nap a hideg színekkel,
De jön az éj, s ismét élvezhetem az álmok színét.
gufi - július 30 2009 20:49:48
Kedves Han!
Versedben a szomorúság vezérli a fonalat,
Kívánom a színes világ fesse be a napjaidat.
Ne csak az éjszaka álomvilága szinesedjen.
A szivárvány ragyogása legyen jelen életedben.
üdv:gufi
heaven - augusztus 02 2009 10:46:27
Tetszett melankolikus, 'futurisztikus' versed.
