|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
P-32 Nyár, s polgárok
Nyár volt. Langyos szellő borzolta a hullámokat. A strand telis-tele fürdőzőkkel, vidám, gondtalan emberekkel, akik a mindennapok fáradalmai helyett most élvezték a meleg, júliusi napfényt, a hűs, sekély vizet, az egész napos pihenést, a lekváros palacsintákat, na meg persze fárasztó és kegyetlen hétköznapjaik áldásos hiányát. Sokan már hajnalban kijöttek a partra a hőgutaveszély elkerülése végett, de egyiküknek sem tűnt fel, hogy már megelőzte őket valaki.
Ez az illető a dagállyal érkezett, majd miután pirkadatkor a víz visszahúzódott a medrébe, ő ott maradt a puha, szemcsés homokban. A homok persze annyira felforrósodott a nap folyamán, hogy a fürdőzők, ha csak lehetett, igyekeztek strandpapucsban téblábolni rajta, ez azonban egyáltalán nem zavarta őt. Alapvetően nyugodt természetű volt, most pedig még a szokottnál is relaxáltabbnak tűnt. Szempillája se rebbent, amikor egy piros-fehér csíkos strandlabda telibe találta felpuffadt pókhasát. Az sem volt képes kizökkenteni lelki egyensúlyából, amikor a kislány, aki a labda után szaladt, pár percnyi döbbent csend után teli torokból elsikította magát.
Jó néhány fürdőző sereglett a férfi köré, de ő nemigen zavartatta magát emiatt, sosem volt lámpalázas.
-Te jó Isten! – szörnyülködött egy 50 év körüli lelkész, aki az elsők közt ért a helyszínre. –De hát… hiába… az Ő útjai kifürkészhetetlenek…
-Istennek ehhez semmi köze…–húzta fel a vállát a mellette álló vízimentő. –Minden évben akad egy-két felelőtlen alak, aki nem tartja be a biztonsági előírásokat… aztán, látja, ez a vége… pedig igazán senki nem mondhatja, hogy nem figyelmeztetjük őket!
Egy görnyedt hátú, kopaszodó pszichológus, aki minden évben itt töltötte jól megérdemelt vakációját egy közeli kis panzióban, vádlón szegezte tekintetét az előtte szólóra.
-A figyelmeztetésnél itt több kell. Egészen emberi tulajdonság, hogy egyfajta védőfallal vesszük körül magunkat, úgy gondoljuk, bennünket ez majd megóv azoktól a szerencsétlenségektől, amelyekkel nap mint nap szembesülünk… persze annak is megvan a maga esélye, hogy az illető egyfajta megrázkódtatás hatására keresett, úgymond, a vízben megoldást a problémáira.
-Nincs pulzusa… -állapította meg egy felületes latintudású orvostanhallgató, aki ezalatt a figyelem tárgyát tanulmányozta lelkesen. –Látják azt a világoskék foltot az abdomenen? Ez endo haemorrhagiára utal. Valószínűleg könnyebb zúzódásokat is szenvedett… micsoda remek esszét lehetne erről írni! A prof mind a tíz ujját megnyalná utána!
-Ilyen esetekben az a helyes, ha hívjuk a rendőrséget! –magyarázta egy kecskeszakállas tanító bácsi. -107-es telefonszám!
Addigra már több tucat izzadó, laticeres fürdőző állta körül lelkesen sustorogva a mozdulatlan testet, s a leghajmeresztőbb elméleteket gyártották a jelenség megmagyarázására, úgyhogy innen is, onnan is izgatott beszélgetésfoszlányok reppentek fel.
-Önök szerint a rendőrség elég hatékony ahhoz, hogy képes legyen megtalálni a felelőst? –érdeklődött egy közvélemény-kutató valahonnan hátulról.
-Már ha egyáltalán felelősségre lehet vonni bárkit is a casusért. –morogta egy rosszkedvű ügyvéd közvetlenül mellette. –Én amondó vagyok, hogy figyelembe kellene vennünk azt a lehetőséget is, hogy mindössze egy úgymond, accidentalissal állunk szembe.
-Mindenesetre itt akkor sem maradhat! –szögezte le egy fiatal óvónő. –Itt gyerekek is vannak.
-Úgyis széthordanák a kutyák, mire kiérnének a zsaruk! –legyintett a sintér borízű hangon.
-Tisztában van vele, milyen mértékben szennyeződne a föld ivóvízkészlete, ha ez netalán belekerülne? –érvelt a Greenpeace aktivistája.
-Hm, hm… -vélekedett a nyugalmazott vízvezeték szerelő, akinek nemigen volt hozzáfűznivalója, és egyébként is csak egy hétre érkezett az üdülőhelyre.
-De hát akkor mit csináljunk? Csak nem fogunk hozzányúlni?! –nyafogott egy platinaszőke szupermodell rózsaszín bikiniben.
-Nekem volna egy ötletem… –csillant fel a szakács szeme… csak a jóisten tudja, mire gondolhatott.
-Ugyan! Hagyjuk itt! –ásította egy csavargó a mellkasát vakargatva.–Mit kell ebből akkora problémát csinálni?
-Hogy is ne! Egy tisztességes magyar adófizető állampolgárt?! –tiltakozott egy politikus roppantul elszántan, kihasználva a váratlan nyilvánosságot.
-De hát végül is most nyaralunk, nem? –tört fel egy elkeseredett hang. –Hiszen egy évben csak egyszer van nyár! Hát tehetünk mi róla, hogy ennek is pont most kellett idehalnia? Minket túrjon ki a rendőrség a strandról, más óvatlansága miatt? Egész évben güriztünk, legalább ezt a pár napot töltsük már el kellemesen!
Egymásra néztek és elvörösödtek. Mindig csak a munka, a munka! Ez kergeti az őrületbe az embert! Elszörnyedve tapasztalták, hogy alig pár pillanat alatt mindenki visszaváltozott azzá, aki egész évben volt. Vetettek még egy utolsó, megvető pillantást az előttük heverőre, majd szép lassan elkezdtek szétszállingózni, ki-ki folytatta, amit félbehagyott. Egyesek elhevertek a pokrócaikon (lehetőleg jó messzire a helyszíntől), mások a habokba vetették magukat, megint mások szörfdeszkával kezdtek el rohangálni, néhányan pedig lekváros palacsinta után néztek.
Csak a festő maradt ott a naplementében. Időnként lepillantott a vászon mögül a felpuffadt, kékeszöld testre.
-Ez az, megvan! Nahát, milyen más megvilágítás! Milyen tökéletes diszharmónia!
És dolgozni kezdett. Már csak az ecset sercegett halkan az ujjai között. |
|
|
- augusztus 04 2009 11:51:36
... És az író pedig fogta, és megírta az egészet.
Nagyon tetszett! |
- augusztus 05 2009 12:51:32
Tragikus és komikus is egyben ez jól megírt történet!
De hát milyenek lehetnek a nyár/s/polgárok?
Gratulálok!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- augusztus 05 2009 21:42:42
Az ábrázolt figurák nemcsak szűk látókörű, kicsinyes emberek, nem egyszerűen nyárspolgárok, hanem érzéketlenek, végletekig önzők.
Kemény humorú írás. Ez már groteszk.
(Egy-két észrevétel: A harmadik mondat túl hosszúra sikeredett,a "júliusi napfényt" után bontanám; a "na meg persze" szükségtelen benne."A homok persze annyira felforrósodott" itt is szükségtelen a "persze"; egy képzavar:a hullát mi nem zavarta? a felforrósodott homok, vagy, hogy strandpapucsban tébláboltak rajta?) |
- augusztus 15 2009 15:46:10
Köszönöm mindenkinek!
A kritikát is köszönöm... szeretek nagyon hosszú összetett mondatokban fogalmazni, és ennek néha megvan a maga ára... a javítások során pedig egy-két dolog ki szokott maradni... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. július 04. péntek,
Ulrik napja van.
Holnap Sarolta, Emese napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
