|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Komoly bánatok is feledésbe hullnak,
jéghideg csúcsáról a vacogó múltnak.
Fészkére száll a szírt tetején a sólyom,
erős bástyája vadregényes hegyorom.
Végtelenség vonzza, vergődik a bánat,
büszkén szárnyal, ám szeméből vad vágy árad.
Ámulj, hogy hasítja a hatalmas eget,
kerüli az összetorlódó felleget.
Kering a magasban, mint fáradt agy este,
szabadság vágytól önkívületbe esve.
Akár napsugár, ha bódult szembe rebben,
száll, száll egyre feljebb, egyre sebesebben.
A solymász, mint a fűz görnyed szomorúan,
mikor a sólyma boldogan repül, suhan.
Két külön világ, mit megalkot magában,
kinek elhulló vágya, bódult álma van.
solyomlany51
|
|
|
- augusztus 04 2009 22:17:43
Kedves Solyomlany!
Sólymod csodásan emelkedik a fellegekbe,
fantasztikus madarat festessz le versedben.
A szabadság jelképe hasítja a kék eget,
Gyönyörűen megírtad fenti művedet.
üdv:gufi |
- augusztus 05 2009 07:31:39
Szárnyal a versed, mint a sólyom, gratulálok hozzá.
Szeretettel Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
