És most mit tehetsz,
Felebarátodért és Magadért?
Imád, immár semmit sem ér!
De hová is szólna, kinek a fohász?
Segíthetne rajtad,
/ha bírnád pénzzel/
Egy jó hírű jogász.
Nyeld, csak nyeld a mocskot,
Mit rád kényszerít az élet!
Élet?
Gyenge vegetáció.
Áldást osztanak reánk,
/selyemkesztyűs kézzel/
Optimizmus?
Csak fikció!
Húzd az igát!
Csikard ki a javát a földnek!
Ne sajnáld tövét beletört körmödnek!
Hisz' úgy is más élvezi majd,
/mit félholtan látni vélsz/
Véredet issza immár mindenki,
Ki alacsonyabb rendűnek látja
-E "dolgozó fajt" !
sziszifusz - augusztus 08 2009 10:55:46
Ma ez még inkább így van!
Vajon miért van ez így!
Jól rávilágítottál!
Szeretettel: szisz
reitinger jolan - augusztus 08 2009 16:15:56
Te már megírtad az örök idők versét, csak tízévente előveszed és tessék most is aktuális!
Gratulálok hozzá.
Szeretettel Joli
Sancho - augusztus 08 2009 20:18:28
Szia piedone!
"gyenge vegetáció", jól megragadtad a lényeget már akkor.
S hogy ez ma is aktuális? Bizony.
Vajon, megváltozik valaha??
Grt. Sancho
gufi - augusztus 08 2009 20:30:54
Kedves Piedone!
Az igazság versedben gyökerezik, hol volt versed eddig.
Te XXI. századi Nostredamus.Nagyon jó.
üdv:gufi