Nálunk ?, a Mama!
?szes, apró, vékonyfajta
a neve is szép: Marika!
Szikár, ám nem elesett
két csodás lányt felnevelt.
Az id?sebbet, kiházasította
innen maradt két unoka.
Majd így lett a kisebbikkel
most vele él, s az ? két gyerekével.
Szépen élnek, bár szegényen,
ami manapság, nem szégyen.
Mert, hisz mi sem dúskálunk
jó, ha a fizetésig húzzuk.
Ám a Mama mindig segít,
ha kell, nyugalomra int.
Máskor a konyhapénzhez pótol,
pedig ? sem látszik ki a jóból..!
Ám ? mindig Anya marad
A lányokra aggatja a napsugarat.
Most már úgy néz ki:
Mind két lánya révbe jutott.
Próbáljuk levenni a válláról a gondot.
Szeretettel, türelemmel,
egymás iránti szerelemmel.
Vidámítani napjait
így könnyítve szíve gondjait.
