Végig nézek az üres úton,
s a lámpák fényén kívül,
már nincs más,ki mutatná
a helyes irányt...
Más most nem látja,
bár akkor sem érezte.
Nekik ez csak egy üres mese!
Nem kérem,h higgyék,
vagy tudják az okot,
de nekem ez itt akkor sem
lesz soha közönbös!
Kezdem éretni a sok költőt,
miért ír regényeket a szülőföldről,
ami nem marad soha emlék nélkül.
Ha még egy bokor is az,
mihez számtalan felejthetetlen
emlék köt.
Én sem értettem őket sokáig,
ezért nem kérem,hogy megérts.
Tudom,hogy majd Te magad átéled,
s jobban hiszed,mint az üres mesét.
