Ősz vagyok és félig kopasz,
De régen volt az a tavasz
Mikor a Nap rám ragyogott,
A szomszédom csókot adott.
Szomszédom egy diák leány,
Ábrándoztam édes csókján.
Ma csak emlék, mint a többi,
De nem tudom elfeledni.
Minden, ami a múltba van
Megtalálom álmaimban.
Az is álom, ami elszállt,
A jelen is mind azzá vált.
A jelen az csak pillanat,
Mikor csókolom ajkadat.
Ha a csóknak vége szakad
Az is múlté és elszalad.
Szép versed a valóság és az álom múlásáról tetszett.
Könnyen olvasható, ritmusos, jól rímelő.
Egyszer majd álmaink is a múlté lesznek, de addig is, még nagyon sok szép vers vár megírásra!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
gufi - szeptember 04 2009 11:01:56
Kedves Zeta!
Első sorod megmosolyogtatott, nagyon kedves a versed,
bizony csodásak az emlékek, főleg ha ilyen szépek.
üdv:gufi
