|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Újjászületés.
Szemem bús sugarának szikráival,
Parázslik körülöttem a világ összetört szilánkjaival,
Mik egyszer az álldogáló homokóra darabjai voltak.
Úgy érzem nehéz a lét,
De lelkesedésemnek semmi nem szegi kedvét,
Mert többé nem az idő irányít engem.
Beülök a padba, mostohán érzem magam,
Helyemet nem találom, csak bárgyún nézem a táblát,
S küszködök, hogy én mégis végig viszem, mert én nem adom fel soha sem.
Egy lehetőség sugara égeti léttől megfáradt szemhéjam,
Győzködő hangfoszlányok buzdítják ólomnehéz tagjaimat mozgásra,
S én úgy érzem, most az egyszer nem fordíthatok hátat.
Órák telnek, s régi küllemem új arcot nyer,
S mintha a világ vele együtt éledne fel,
Lángok nyelve ölel meg.
Új arcommal tekintek most rád,
Tessék, igazi énem testet öltött s merészen figyel tetteidre,
Jól vigyázz, milyen véleménnyel vagy róla!
Szemem vággyal teli tüzes lángjaival,
Születik ujjá a világ minden percben,
S a régi homokóra helyett, egy stopperóra pihen kezemben,
És akkor állítom meg, mikor csak akarom.
|
|
|
- szeptember 07 2009 15:24:02
Megfogott a versed. Jól megírtad. Jó is lenne, ha így tehetnénk! |
- szeptember 07 2009 19:49:26
Kedves Ayame!
Sorsunk lényeges irányait jó ha mi határozzuk meg,
szerintem ha megoldható, akkor igen is néha állisuk meg.
üdv:gufi |
- szeptember 15 2009 20:37:49
Kedves Helen! Így is fel lehet fogni, de az ember sokszor szeretne sok mindent. De (sajnos) nem tudom megállítani a stopperórát.. úgyhogy (sajnos) marad az amit te mondtál...
Igen heaven! Bárcsak így lehetne! Majd idővel
Egy véleményen vagyunk gufi!
Azt hiszem ez megoldható Scarlett!
Köszönöm mindenkinek!
Ayame |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. október 20. hétfő,
Vendel napja van.
Holnap Orsolya napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
