|
 Vendég: 97
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
MAGYARORSZÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN
1945—1947
Ezerkilencszáznegyvenöt, április tizenkettő,
A németek távol már országunk területétől.
Ám maradtak helyettük a szovjet csapatok,
Ettől a naptól kezdve már ők a megszállók.
Igaz ideiglenesen csak egyre hangoztatták,
Közben az országot folyton folyvást rabolták.
Kevéske maradt mit itt hagytak a németek,
A román sereg meg fosztogatta a Felvidéket.
A háború végére a magyarok legyőzöttek,
Ezért aztán a népünkkel úgy is viselkedtek.
Több ezer embert vittek „málenkij robotra”,
Kényszermunkára, a „fényes” Szovjetunióba.
Sokan odavesztek és nem térhettek haza,
Számtalan hadifogolynak is ez lett sorsa.
Jóvátétel címén sok mindent lefoglaltak,
Mit a szovjet katonák még el nem loptak.
Rövid idő alatt az ország földig rombolva,
Lányok, asszonyok, nagymamák megerőszakolva.
Csonka családok, az árván maradt sok gyermek,
Kik túlélték e háborút most jövőjükért küzdenek.
De ideiglenes kormányunk stabilan működik,
Szovjet fegyverek árnyékában hozza döntéseit.
Dálnoki Miklós Béla rendeletekkel kormányoz,
Határozataival egyre közelebb Moszkvához.
A politikai pártok mára megerősödnek,
Létszámuk eléri a milliós nagyságrendet.
Jelentős tényezővé váltak az egyházak,
Legtöbb hívőt a katolikusok számlálnak.
Pius pápa negyvenötben Mindszenti Józsefet,
Kinevezte a katolikus egyház vezetőjének.
Ő szállt szembe nyilasokkal és a kormányzattal,
Messze nem értve egyet a zsidó politikával.
Az ideiglenes kormány legfőbb intézkedése,
Szovjet sürgetésre a földreform kivitelezése.
Földművelésügyi poszton az MKP-s Nagy Imre,
A régen áhított földosztást levezényeltette.
Északi szomszédunk is aljas munkába fogott,
Törvénybe lettek iktatva Benesi dekrétumok,
Minek alapján, állampolgárságtól megfosztva,
Nem szláv anyanyelvű, az országból kiutasítva.
Negyvenöt novemberén választások jöttek,
Törvény szerint szavaztak a húsz év fölöttiek.
Ötvenhét százalékkal nyertek a kisgazdák,
Miniszterelnöknek választják Tildy Zoltánt.
A legfontosabb tálcák szovjet befolyásra,
Természetesen maradnak a kommunistákra.
Negyvenhat, február egy, az országgyűlés eldönti,
A királyságot, mint államforma e nappal eltörli.
Kikiáltják e gyűlésen a Magyar Köztársaságot,
Tildy Zoltánra testálják az elnöki posztot.
Nagy Ferenc a kisgazdáktól a miniszterelnök,
Kormányalakításnál a szovjetek ismét tényezők.
Nyugati javaslatra a túlélésre rendezkedett be,
A párizsi békeszerződésig kell nagyon figyelnie.
Nem szabad a szovjetnek semmi ürügyet adnia,
A szerződés után az országból ki kellene vonulnia.
A népbíróságok már felállításra kerültek,
Egyre másra hoznak, ilyen-olyan ítéleteket.
Népi ügyészségek vizsgálják a bűntetteket,
Teljesen kiépítve a törvénykező testület.
Több mint huszonhétezer személyt elítélnek,
Halnia kell közülük százkilencven embernek.
Fővesztés a korábbi három miniszterelnökre,
Imrédyre, Bárdossyra és Sztójay Dömére.
Halál vár a nemzetvezető Szálasi Ferencre,
Vajna Gáborra, Beregffyre és Gera Józsefre.
Bitófájukat felállították a Markó utcában,
Kötél által haltak mind, a börtön udvarában.
Tildy elnöksége alatt születtek az ítéletek,
Mint államfő néki szentesíteni kell ezeket.
Elnevezték ezért őt a palástos hóhérnak,
A hatalomból kiszorult szélső jobboldaliak.
A baloldali blokk három pártja összefog,
Kegyetlenül lealjasult aknamunkába fog.
Nyomásukra kezdődött a hírhedt „B”listázás,
Ezért hatvanezer ember elveszti munkáját.
Reakciósként számon tartva, megbélyegezve,
Mindegyiknek kilátástalan a megélhetése.
Diplomával a zsebükben utcára kergetve,
Olyan ember nincs, ki ilyet alkalmazni merne.
Elkezdődik közben az államosítások sorra,
Erőművek, szénbányák állami tulajdonban.
A kommunista Rajk László, a belügyminiszter,
Több mint ezer társadalmi egyesülést oszlat fel.
Pártja érdekeit messze szem előtt tartva,
A demokrácia alapjait teljesen felmorzsolta.
Az infláció mértéke mára elviselhetetlen,
Hatalmas gondot okoz a kereskedelemben.
Árut, ezért már csak árura lehet cserélni,
A nagyhatalmak is érzik, valamit kéne lépni.
A lopott aranykészletet az USA visszaadja,
Húszmillió dollár, kölcsönnel még megtoldja.
A szovjetek egy részét a rablott kincseknek,
Visszaadják, a gondokon ezzel is enyhítenek.
Negyvenhat, augusztus elsejével az MNB,
A magyar forintot, mint új pénzt bevezeté.
Kereskedelmünk ez által lassan helyre billen,
Fizetőképességünk megmarad a térségben.
Ideiglenes formában a Dunán a Kossuth híd,
A Szabadság híd újra felépítve, átkelésre hív.
Elkezdődnek őszre a párizsi béketárgyalások,
Magyar részről visszaállítva a trianoni határok.
Negyvenhét, február tizedikén végleges döntés,
Ezek után már senkinek nem lehet ellenvetés.
Nem biztosítja az alapvető kissebségi jogokat,
A határon túl rekedtek így kiszolgáltatottak.
Sokukat, mint háborús bűnös úgy kezelnek,
Csupán az a bűnük, hogy magyarnak születtek.
A baloldal erőteljes, piszkos munkája révén,
Kitalálva a köztársaság ellenes összeesküvés.
Ezzel az ürüggyel sok kisgazdát letartóztatnak,
Némelyeket a Szovjetunióba elhurcoltatnak.
A Svájcban lévő Nagy Ferencet hamisan vádolják,
Ezen vádakkal megzsarolva azonnal lemondatják.
Dinnyés Lajost ültették a miniszterelnöki székbe,
Elnöksége idején került sor a hároméves tervre.
Ez irányozta elő a háború utáni újjáépítést,
Az ipar, a bányászat, a gazdaság fejlesztését,
A proletáriátus életszínvonalának emelését,
Az agrárproletárok mielőbbi megerősödését.
Teljesen új választójogi törvény lett elfogadva,
Ez alapján a szavazástól sokan lettek eltiltva.
A baloldali aknamunka tovább folytatódott.
A kisgazdapárt belső bomlasztása fokozódott.
Tildy Zoltánnal negyvenhétben a kommunisták,
A parlamentet erőszakosan feloszlattatták.
Elkövetkezett a hírhedt kékcédulás választás,
A párttagokat teherautókon körbehurcolták.
Ezért több helyen is leadták a szavazatukat,
Így is csak huszonnégy százalék felett kaptak.
Koalíció kényszerrel a kisgazdapárti Dinnyés,
Újból a miniszterelnök, de már csak árnyék.
Bábként kormányoz, a kommunistáké a szó,
Minden döntésben az ő akaratuk irányadó.
Kezd épülni a szovjet típusú államszervezet,
Sztálinista malmok őrlik az „ocsú” szemeket.
Budapest, 2009. szeptember 04. |
|
|
- szeptember 09 2009 05:37:31
Szeretem ezeket az oktató jellegű írásaidat!...Az ember átéli az adott kort, ha nem élt még akkor is tanulságos...Elismerésem! Felülmúlhatatlan!...Lyza  |
- szeptember 09 2009 12:41:42
Kedves Gufi!
Kiváló ez a a történelmi ihletésü alkotásod is. Néha azon csodálkozom, hogy tudsz mindig olyan megfelelő szót találni, hogy rímeljenek is a sorvégek, és mindeközben értelmes is legyen és valóságos is legyen. Erre csak egy profi képes.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- szeptember 09 2009 14:07:08
remek lett, ismét |
- szeptember 09 2009 16:07:05
Kedves Gufi!Fantasztikus munka megint Tőled.....lenyűgöző...újra átélni a szomorú múltat......gratulálok.....üdv...duma... |
- szeptember 09 2009 18:24:42
Fantasztikus vagy, gigászi munka.
Szeretettel Joli |
- szeptember 09 2009 20:35:02
Kedves Gufi!
Gratulálok!
Felülmúlhatatlan a versed!
Szeretettel: Móni |
- szeptember 09 2009 21:11:29
Kedves Gufi!
Gratulálok a jó megszerkesztett versedhez. Üdvözlettel: Zeta  |
- szeptember 09 2009 22:02:35
Igazi történelem vagy.Nagyon jó. |
- szeptember 09 2009 22:16:40
Kedves Feri
Rendkívül szomorú, ellentmondásokkal, rémtettekkel-teli időszakot ölel fel a versed, most is igazi krónikásként, hiteles, tiszta gondolatokkal és érzelmekkel tárod elénk az igazság egy részét...
Őszinte elismerésem és ölelésem küldöm Neked szeretettel!!
szí. |
- szeptember 11 2009 22:42:29
Kedves Gufi!
Ezzel a verseddel is nagyot alkottál. Józanul, tisztán ítéled meg a történelmi eseményeket. Gratulálok: jomolnar |
- szeptember 12 2009 20:43:44
Köszönöm szépen mindenkinek. Probálok tárgyilagos lenni ,
de nem mindíg sikerül nekem is vannak érzelmeim, próbálom háttérbe szorítani.
üdv:gufi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
