|
Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|

Egyre jobban összekuszálódnak...
Kezek tengere tartja, ezer éves Hunniát,
ki jobbra, ki balra evezi a bárkát,
de karcsapásuk, jaj összhangban nincsen,
ezért, nem siklik csónakjuk a vízen.
Van olyan, ki másra bőszen fröcsköl vizet.
Van. Ki sokat nem húz, száz helyett csak tízet.
Visszafelé vaj’ miért lapátol néhány?
És aki nem is evez? Csak szelet vár mélán?
Szelet! Mindhiába várja,
árbocon vitorla, nincs kitárva.
Padlón hever összegabalyodva,
sorsok zsinórja feszül így csomóra.
Egyre jobban összekuszálódnak a szálak.
A bogot körbe állják százak,
és nem látni kabátjukon át,
ki az, ki oldani akarja sorsunk fonalát?
Kötélen a görcsöt piszkálják és húzzák,
mégsem bomlik testén, csak cérnányi igazság.
Ki megoldani egyszer odatelepedett,
nem adja át másnak könnyedén a helyet. |
|
|
- szeptember 09 2009 14:11:50
nagyon jó a vége...tetszett |
- szeptember 09 2009 15:14:41
Látens mondanivalót hordoz a versed, és nagyon elgondolkodtató...
Maryam  |
- szeptember 09 2009 18:05:24
Köszönöm hozzászólásaitokat és a szavazatot is.
Kedves Scarlett én is azt hiszem hogy jól érted.
Lehet, hogy nem ez a legjobb versem, de annyira elszomorító ez a kesze-kuszaság ami van -Valahol, egy bizonyos helyen Ki tudja merre??
Szerettem volna jobban megírni, de sajnos nem sikerült, illetve folytatni is jó lett volna, mert elgondolkodtató, ha egyszer jön valaki és kardjával vágja szét a csomót a hajó neki iramodik ugyan, de biztos, hogy jó irányba fog siklani???
Mégegyszer köszönöm a hozzászólásokat. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. május 19. hétfő, Ivó, Milán napja van. Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|